Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Bana József — Barna Attila A decentralizáció mellett további fontos érv volt, hogy csakis új egyetemek létesítésévei lehet gyarapítani a tanári állások számát, ez egyaránt kedvezően hatna a nemzeti tudományos szellemi élet fellendülésére és az intézmények közötti versengésre. Az indokolás szerint az új intézmények létesítésével kapcsolatban felmerülő legnehezebb kérdés, a székhely kiválasztása az arra aspiráló városok közül. A miniszter kifejti, hogy az államháztartás helyzete csak két egyetem létesítését teszi lehetővé, és azok is csak a több év alatt (1912-1921) végbemenő fokozatos fejlesztéseknek köszönhetően nyerik majd el teljes tudományegyetemi mivoltukat. Öt várost jelölt meg, amelyek megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek az egyetemalapításhoz szükségesek, ezek: Debrecen, Kassa, Pécs, Pozsony és Szeged. A döntéskor elsődleges elvként szerepelt, hogy legalább az egyik egyetemen haladéktalanul felállítható legyen az orvostudományi kar. Ennek a kívánalomnak leginkább Pozsony városa felelt meg, amelynek az állami kórháza a vidéki városok közül a legnagyobb22, ezenkívül bábaképző intézménye és gyermekkórháza is volt. A pozsonyi királyi jogakadémia alapjain, amely az ország jogakadémiái közül mind látogatottságában, mind hagyományai alapján élenjárt, a jog- és államtudományi kar különösebb nehézség nélkül létrehozhatónak mutatkozott. A felsorolt előnyök mellett még azt is megemlíti a miniszter, hogy Pozsony városa is jelentős összeget kínált fel az egyetem céljaira és a leendő egyetem számára több alapítvány is rendelkezésre áll. Pozsony város fekvésénél fogva egész Nyugat-Magyarország természetes középpontját alkotja, és így „Bizton remélhető, hogy a Dunántúl és Eszak-Magyarország ifjúságát, de még a most ausztriai egyetemekre járó hallgatókat is magához fogja vonzani” — szól az indokolás. A témánk szempontjából érdekes momentumként értékelhetjük, hogy már az alapítás és költségvetési tervezés időszakában felmerült a Magyaróvári gazdasági akadémia integrálásának gondolata, „a különböző tudományos ismeretek egymással kapcsolatba hozassanak s különösen a politikai tudományok kapcsolatba hozassanak a mezőgazdaságiakkal”.23 A másik egyetem kiválasztásánál ezért olyan földrajzi térségben gondolkozott a kormányzat, amely az Alföld színtiszta magyar lakosságát szolgálná, így Debrecen és Szeged városa között kellett a döntést meghozni. A debreceni református főiskola évszázados múltja és a város közművelődési hagyományai miatt a választás Debrecenre esett. Az indokolásban szerepel egy ígéret is, miszerint hogy „Szeged jogos aspiratióit a nem túlmessze jövőben talán más főiskolai szervezettel fogja kielégíthetni.”24 22 „Betegforgalma igen nagy, hullaanyaga tekintélyes” — Indokolás 1912., 267. o. 23 Lukinich idézi a Nyugatmagyarországi Híradó 1914. május 7. számát. Lásd bővebben Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története, M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem, Pécs 1933. 24 A törvényjavaslat 390. országos ülés előtti tárgyalásán, 1912. június 5-én Szász Károly képviselő is felvetette egy az alvidék részére Szegeden létesítendő műegyetem gondolatát. Képviselőházi Napló 1910-1915. XVI. kötet 464.0., Athenaeum, Budapest, 1913. 26
