Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Bana József — Barna Attila

azon az állásponton volt, hogy nem időszerű a harmadik egyetem ügyének kérdése.

Új lendületet a millenniumi tervezgetések adtak: Debrecen városa 200.000 forintos alapítványt tett a millennium emlékére a református főiskola egyetemmé fejlesztése érdekében és Pozsony és Szeged városa (1893) is újabb mozgalmat kezdtek.

1890-ben röpiratban, majd 1894-ben önálló kötetben is megjelent Berzeviczy Albert oktatáspolitikus „Közművelődésünk és a harmadik egyetem” című tanulmánya14, amelyben az új intézmény létesítésének szükségszerűségéről értekezett.15 Összehasonlítva más országok egyetemeinek számát a szerző rámutatott arra, hogy a lakosság számához viszonyítva két intézetével Magyarország az utolsók között van Európában, kedvezőtlenebb helyzetben csak Oroszország volt. Az értekezés felsorolja azokat a városokat, amelyek akár történelmi hagyományai, akár jelenlegi előnyeik és a cél iránti áldozatkészségük alapján egyetemre tarthatnának igényt. Ezek: Pozsony, Győr, Szeged, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad, Pécs, Veszprém, Gyulafehérvár, Sárospatak, Debrecen, amelyek közül igazán csak Pozsony, Szeged, Kassa és Debrecen tekinthető választási alapnak. Berzeviczy a pozsonyi alapítás mellett foglalt állást. Szerinte a harmadik egyetem ügyének az elhatározás stádiumáig való eljuttatása lenne igazán a millennium megünnepléséhez méltó, az új ezredévre kihatású alkotás, mert „egyedül a tud. műveltség az, a mely egy nemzetnek valódi értékét megadja, képessé teszi rá, hogy mások fölébe emelkedhessék s az idők múlásával nyugodtan szembenézzen.”16

Pécs város polgármestere, Nedtvich Andor javaslatára a közgyűlés 1907. január 23-án feliratot intézett a képviselőházhoz, valamint felterjesztést küldött a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az új egyetem Pécsett történő elhelyezése érdekében.17 A

14 Berzeviczy Albert: Közművelődésünk és a harmadik egyetem, Singer-Wolfner, Budapest, 1894.

15 Török Aurél egyetemi tanár 1890-ben megjelent tanulmányában, elismeréssel méltatta Berzeviczy röpiratát és az új egyetem Pozsonyban történő mielőbbi felállítása mellett foglalt állást:

„A t. akadémiák intézménye, hogy egy külföldi első rangú tudósnak a szavaival éljek, ma már egyszerűen a »kisegítő pénzintézetek« szerepére devalválódott, a hová a tudósok leginkább csak munkáik anyagi segélyezése végett fordulnak. Hogy tehát valamennyi művelt állam, nemcsak ideális, hanem nagyon is reális okokból a tudományos előhaladás céljából épen a t. egyetemek intézményének gyarapítására fordítanak mindinkább nagyobb és nagyobb gondot, magától érthető dolog. [...] Tehát éppen Pozsonyban van szükség egy újabb művelődési gócpontra, hogy országunk határán a német művelődés befolyása ellensúlyoztathassék, s hogy ekként a Pozsonynyal határos vármegyék teljes elmagyarosodásának újabb lendületet adhassunk. [...] Hogy a nagyobb és egyébként is művelt lakosságú határvárosokra, mint a nemzeti művelődés végváraira, külföldön is mily nagy súlyt fektetnek, leginkább mutatja az, hogy Németország a 70-iki véres háború lezajlása után íziben német egyetemet állított fel Strassburgban 1871. tavaszán. Az egyetem megnyitási ünnepélyén jelen lévén, hallottam Fransecky tábornoknak, az öreg Vilmos császár küldöttjének, a banketten mondott áldomását, a mely abban kulminált, hogy: »Wir wollen an der Grenze unseres Vaterlandes eine feste Burg der deutschen Wissenschaft errichten!« Es hogy a franciák is megértették a strassburgi német egyetem célját, mutatja, hogy ők viszont Nancyban, Franciaország mostani határvárosainak legelőkelőbbjében siettek a régi csonka egyetemet teljes modern egyetemmé átalakítani.” — Török Aurél: Közművelődésünk és a harmadik egyetem kérdéséhez, Országgyűlési Értesítő kő- és könyvnyomdája, Budapest 1890., 8-9., 12. o.

16 Szádeczky Lajos ismertetése Berzeviczy művéről, In Irodalmi Szemle, 1894, 680. o.

17 Schmelczer-Pohánka Éva: Nedtvich Andor díszdoktori kinevezése a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, In Per Aspera ad Astra, I. évf. 2014/1., 185. o.

24