Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich Lajos életút] a... szór783 nem olyan vad ember, mint előzetesen a diákok között elterjedt, de szigorúan megkövetelte, hogy hallgatói tudjanak németül társalogni. A professzortól német nyelvű könyveket kaptak, a szavakat ismerték, de, hogy összefüggően elmondják, „az már alig ment.” Olykor úgy segítettek magukon, hogy az olvasmány tartalmát leírták és azt egyszerűen felolvasták. A fordítási órákon a közép felnémet szöveget, új felnémetre kellett átfordítani. Az olvasás még ment úgy ahogy, de a fordítás már nehezebb volt. A német irodalmat, ennek jegyzetből való felolvasását fárasztónak tartotta. Különösen Wágner operáinak ismertetését. A szöveg megértésében is voltak nehézségek a gót és ófelnémet nyelv területén. Németből nem kollokvált, mert nem volt miből tanulnia. Lajos igen szerette a magyar irodalomtörténetet. Nagy kedvére való volt a középkori magyar irodalom. Részleteiben kedvelte a magyar nyelvészetet is. Vályakorrekáóra is gondoltam — jegyzi meg Lajos — de erről hamar lemondtam, miután arra a megállapításra jutottam, bog] tanuláshoz való viszonyomban szükség van a szemlélet revideálására. Ellenben szívesen hallgatta az indogermán nyelvek történetét. Egyedül volt, aki ezt a kollégiumot féléveken keresztül kitartóan, szerda délutánonként 5-től 7-ig hallgatta. A rendes német előadásokon kívül voltak még lektori órák is. Itt nemcsak a szakosok, hanem más hallgatók is tömörültek. Ezek az órák vidám hangulatban teltek el minden komolyabb eredmény nélkül. Más atmoszférája volt a magyar nyelvészeti előadásoknak. Az egyszerű mondat mellett az osztrákokról hangulatos ékes szavak hangoztak el, ekkor jutott Lajos közelebbi ismertségben a rokon népekkel, s jutott birtokába ama nyelvészeti tudásnak, amelyeknek később oly sok hasznát vette. A tanszabadságról vallott felfogása revideálásában „segített” az Egyetemi Tanács, amikor kiadta rendeltét, hogy 12 óra kollokviumonként két főtárgyból kell megszerezni, különben a tandíjmentesség válságba kerül. Ezt a rendelkezést a tanszabadság elve korlátozásának tartotta, de lassanként megbarátkozott vele. Lakása volt ugyan a rokonoknál, de többet tartózkodtam az internátusbán két első éves német szakos társam szobájában, mint a rokoni szűkös szobában. A két társam gondoskodott a vacsorámról is. Ebédet, sorkosztos lévén, három éven át a KISPIPA diákszerető vendéglőse, Kemény János784 biztosított neki. Itt olyan elődei voltak, mint Búd János,785 Balthazár Dezső,786 Móricz Pál,787 Zoltai Lajos788 múzeumigazgató, etnográfus. 783 Huss Richárd(?-1885) Germanista szakos tanár. A Debreceni Egyetem német nyelv- és irodalom tanszékének vezető professzora. Publicisztikai tevékenysége során főleg az erdélyi szász nyelvjárás kérdéseivel foglalkozott. 1934-ben a hazai népcsoportok élére állt. (Új idők Lexikona 13. 3272.) 784 Kemény János a Kispipa diákokat kedvelő vendéglőse. A társadalmi élet terén kifejtett buzgólkodását felsőbb fórumok is érzékelték, s bensőséges ünnepség keretében adták át neki a Signum Laudist. (Pataki Vince vázlatos élettörténete II. kötet 37-38. 785 Búd János (1880-1950). Politikus, statisztikus. Magyarország képviselője a Statisztikusok Nemzetközi Szövetségének Pénzügyi Bizottságában. (Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet 956.) 786 Balthazár Dezső (1871-1936) Református püspök, politikus, jogász. Az Országos Lelkész Egylet alapító elnöke. Az Egyetemes Konvent elnöke. (Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet 361.) 211
