Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Tóth László Több napon át sétálgatott Debrecenben a bölcsészkar kollégiuma körül. Találkoztam otthoniakkal is, emlékezett Lajos. Egyike-másika már évek óta tanulgatott a£ egyetemen. Elmondtam nekik terveimet: szeretnék én is beiratkozni az egyetemi bölcsészkarra, hogy tanár legyek. Igen kedvelem a latin és a görög nyelvet. Tágra nyílt szemmel néztek rám, a latin-görög szak miatt csodabogárnak tartották: „Épelméjű ember inkább utcaseprőnek megy, mint latin-görög szakra”, mondták a földijei. (S.L.) a kollégiumban találkozott Ökrös József karcagi származású, harmadéves latin-görög szakos hallgatóval. Ő elmondta, hogy milyen szakot ajánl Lajosnak. A latin-görög szakot nem ajánlja, mindössze két hallgató volt ezen a fakultáson, történelem-földrajzot sem, mivel a végzettek sokan vannak, leginkább a magyar-német szakot ajánlotta, mert e téren „kedvezőek az elhelyezési lehetőségek”. Lajos ez utóbbit választotta, később még „hozzávette a történelmet is”.781 Ebben a tanévben (1924-25-ös) keresett portéka volt minden olyan fiatal, aki a bölcsészet felé hajlott. Október 25-én mindössze 10 elsőéves volt a különböző szakokon. „Én voltam a bölcsészkar 10. első éves hallgatója” — mondta Lajos miután lefizette a dékánnak a tandíjat, aki kezet fogott vele és „felvette az egyetem polgárai közé, ezzel megkezdődött egyetemi pályafutása”.782 Felejthetetlen időszak volt egy ifjú életében. Az első időszak a tapasztalatszerzésé, ismerkedés az egyetemi polgár szokásaival. 1924. október húszadikával lezárult minden adminisztrációs kötelezettség. „Itt nem gördültek elé olyan akadályok, mint Pallagon”. Barátságosan fogadták, a lakás és ellátás „régi ismerősöknél” oldódott meg. Csak néhány hallgató „lézengett” a bölcsészkaron, német szakra úgyszólván csalogatták az embereket. Az új hallgatók száma kb. 14-15 fő volt. Német szakos mindössze három, régiekkel együtt talán kilenc, öt lány és négy fiú. Szokatlan volt az eddigi kötöttségek után a felszabadulás. A középiskola szigorából kijutva igyekeztek élvezni a szabadságot. Ez pedig megnyilvánult: a nem tanulásban, a kártyázásban, a vidám esti szórakozásokban. Eassan rájöttem arra, — ezt hangoztatták az idősebbek is — hogy az egyetemen tanszabadság van. Ki-ki akkor megy az előadásokra, amikor kedve van, akkor vizsgázik, amikor akar, a kötelező főtárgyakon kívül olyan kollégiumokat vesz fel, melyekről azt gondolja, hogy érdeklődési körét kielégíti. Akkor kollokvál és azokból a tárgyakból, amikor és amelyekből akar, csak arra ügyeljen, hogy meg legyen a két fő tárgyból 12 órás kollokviuma, mert ez biztosította a tandíjmentességet. Elérkezett az első kollokviumok ideje. Magyar nyelvészettel kezdte, tétele: az osztják nyelvrokonaink. Olyat kérdeztek, ami nem szerepelt a jegyzetben. Az eredmény kedvezőtlen volt. Társai szerencsésebbek voltak. A német előadások november elején kezdődtek el, s megtapasztalhatta, hogy Huss Richárd tanszékvezető profesz-78IÖkrös József, karcagi földije racionálisan gondolkodott, ő a magyar-német szakpárt ajánlotta, Lajos hallgatott földije szavaira. Ám kibővítette a harmadiknak választott történelemmel, mivel ezáltal „növekszik a tantestületen belüli mozgástér”. 782 Lajos minden gond nélkül, feltűnően simán bekerült az egyetemre, nem voltak a Pallagon megtapasztalt akadályok. 210
