Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich Lajos életút]a... sára. A vizsgák után újólag alkotott ilyen hőskölteményeket. Elkészült az Olymposzra való dicsőséges felvonulás c. eposza, ám erről önkritikusan megállapította, hogy amolyan „döcögős alexandrinusokban” íródott. Feladta ezek után a hangzatos dicshimnuszok alkotását. Ám ezután valósággal ontotta magából a verseket (27.) Az önképzőkör színjátszó körének a bevételeit Zsigmond tanár úr javaslatára szegény diákok segélyezésére, vagy a könyvtár gyarapítására fordították. Lajos megelégedett a színpad alatti súgó szerepkörrel, nem akart ő színpadi szereplő lenni. Arra ügyelt, nehogy valaki belesüljön a szerepébe. Táncolni nem szeretett. Járt ugyan tánciskolába, de ezeket az apró-cseprő örömöket lenézte, nem tartotta férfiúi komolyságával összeegyeztetőnek. A papi pályáról már régen lemondott. Tagja volt a gimnázium énekkarának és sikerrel szerepelt az országos dalosversenyen. Lajos kedve újólag mélyponton volt. Részint szerelmi bánat miatt, az önképzőkör is előre vetítette megszűnését. Elgondolkodott azon, hogy tehetsége megüti-e a főiskolán való tovább tanulás szintjét Közben Lajost újabb szerelem találta meg. Pulay Krisztina, egyik barátjának a húga iránt szíve szerelemre gyulladt. Ebből a korból való egyetlen eposzát, Krisztinának írta. Lajos emlékezetében Krisztina személye tartós volt, még később, egyetemista korában is gyakran eszébe jutott a lány kedves alakja. Június 27-én volt az érettségi vizsga. Debrecenből és Budapestről érkezett egyegy egyetemi tanár, a debreceni az egyház, a másik a kormány képviseletében. Lajos az első csoporttal bekerült a vizsga terembe. Magyar volt az első tantárgy. Nehéz volt kezdet, annál könnyebben ment azután. Valamennyien átjutottak a vizsgán, másnap délben már egyik városszéli kocsmában kurjongattak. Lajos úgy döntött, hogy az érettségi után gazdasági pályára megy. „Nem voltak előkelő pártfogói, de bízott abban, hogy tehetsége révén megfelelő alkalmazást kap, s aránylag korán elhelyezkedve megfelelő anyagi támogatásban részesítheti szülőit, kiket az irtózatos háború kegyetlenül megviselt, testileg-lelkileg úgy összetört, hogy a két nagy testű ember egykori énüknek csupán halk árnyai lettek.”775 1924 nyarán megkezdte a levelezését a debreceni Gazdasági Akadémiával. A felvétel megtörtént és nyugodtan kergette a labdát egészen őszig. Október 18-án beutazott Debrecenbe. Ez a nyár egyetemi előkészületekkel telt el és egy jelentős „defektus-formulát” idézett elő Lajos életében. Megismerkedett Bőd Lajos helybeli tanítóval, aki kedvet kapott a vers-írásra. Kifejtette, hogy Ady, s Babits még „hidegen hagyja, de Rozványi (?) már elragadja, és az ő hatása alatt elvet mindent, ami hagyomány, s „levetkőzi a bilincset, s kinőnek szárnyai s repül, repül a meszességbe.” Lajos ezen mosolygott, és nem méltatta Bőd szavait, egyszerűen nevetségesnek tartotta a hagyomány trónfosztását s olyan defektus hatást idézett elő benne, hogy elhatározta: lezárja költői pályafutását776 (30.). 775 Lajos kedves szavai, gondolatai szülei iránti nagy felelősségre és tiszteletre utalnak. 776 A minden hagyományos stílust elvető Bőd Lajossal való találkozásnak az volt az életre szóló következménye, hogy lezárult Lajos költői pályafutása. 207
