Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
1 Dr. Tóth Lás^/ó Kronológiailag itt kell megemlíteni, hogy Schleich Lajos katonaként részt vehetett az első világháborúban (?). A PVET I. kötet naplójának 128.oldalán a következő olvasható: „Hiányzik: a katonáskodás 1917. júl. - 1917. szept. Az olasz harctér leírása: a Karszt, Görcz, Isonzó. A rettenetes harcok. A menekülés. Nem ismert, hogy miért nem dolgozta ki a két hónapos katonáskodás időszakát. Talán nem is vett részt az olasz harctéren? Hiszen ő még csak 14 éves volt ekkor, de hát ez abszurdum, szinte gyermekként vett részt a nagy világégésben!? E tanulmány 21. oldalán olvasható a magyarázat: „Tehát már katonaköteles korban voltam, amikor elbúcsúztam a középiskolától, s megjelentem az egyetemen.” Bizonytalan számításaink szerint ekkor Lajos 17 éves volt s kivihették a frontra. Ám arra továbbra sincs magyarázat, hogy miért nem írta meg az Isonzó környéki olasz front eseményeit. Egyik rövidebb életrajzában írta: Katonai szolgálatot kéz ízben teljesítettem: 1933-ban és 1944-ben. Ez utóbbi két adat időbeni diszkrepanciában van az 1917-es olasz harctéri „rettenetes eseményeivel.” Az említett két esztendő egészen más idősík, legfeljebb ekkor tartalékos katona lehetett, ám erre semmi adatot nem találtunk. Debreceni egyetemi évek (BVP.): A nagyváros szokatlansága. Vándorlás Pallagra. Beiratkozás a bölcsészetre. Előadások. Első kollokviumok. Diákélet. Nevelőség Szabó családnál. Utazás Pestre. A bécsi tanulmányút. PVÉT. I. Debrecen, 1930. nov. 30. Napló, 61-114. Az aránylag nyugodt középiskolai időszak után gondot okozott a jövő. A felfelvillanó családi tradíció a paraszti sors felé húzta. Arra ösztökélte Lajost, hogy tanulmányait a Mezőgazdasági Akadémián folytassa. A Debrecen-Pallagpusztai intézmény777 778 megfelelőnek mutatkozott részben azért, mert közel volt Karcaghoz, részben pedig az elhelyezkedés (szállás), rokoni kapcsolatok révén megoldhatónak mutatkozott. Még a nyáron érdeklődött Pallagon, s a felvételt illetőleg kedvező választ kapott. Az egyik helyi téglagyárban munkába állt, hogy keressen annyit, amivel elindulhasson az egyetemen, ugyanis e téren a szüleire nem számíthatott. 1924. október 23-án újólag érdeklődött az Akadémián, s közölték vele, hogy a felvételnek akadálya nincs, azonban menzát nem tudnak díjmentesen biztosítani. Csalódottan utazott Debrecenbe, ami két óráig tartott. Lajos most járt először a városban. Új világ tárult fel a tapasztalatlan ifjú előtt. Karcag bizony falucska volt Debrecenhez képest, a világtól elmaradt falucska. Mindenesetre Lajosnak Debrecen minden szempontból „szokadan” település volt. Az unalmas és igénytelen arcú parasztok, mint lenézettek lézengtek a magasabb szellemi világ, a „pantallós ingyenélők” között. A két társadalmi osztály közötti ellentétet a gyermekeik is örökölték; „a paraszt gyerek félt az úri porontytól, ez undorodott amaztól.” 777 A legnagyobb terjedelmű fejezet két részből áll: IV. fejezet 61-115, V. fejezet: 115-127. Összességében 66 oldal, tartalmilag igen gazdag fejezetek. 778 Az 1868-ban alapított Debreceni Felsőbb Tanintézetet a 20. század elején kitelepítették Pallagra. Új neve: Debreceni Kir. Akadémia. Az intézmény akadémiává való átalakítását Darányi miniszter rendelte el 1906-ban.(Révai Új Lexikona 5. 227.) 208
