Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH László: Schleich Lajos pályája

Dr. Tóth Lás^/ó alatt keletkezett. Ám tanulságként eltekintett attól, hogy a jövőben vers kerüljön a dol­gozat végére. A „lírai korszak” ezzel „a hazafias érzéstől csepegő” verssel nem tűnt el, hanem átalakult egy diáklány773 iránti „édes-bús merengő érzéssé.” Ettől kezdve írta és gyár­totta az Ilkának szóló szerelmes verseket. Megszületett az Ilona versciklus, és ez által (S. L.) versíró lett. Gyártotta a verseket napszámba. Petrozsényi Ilka az erdélyi Zilah környékéről menekült özvegy papnő második gyermeke volt, 1907. január 22-én született, alacsony termetű, gömbölyű arcán örökké vidám, jóságos mosoly ült. „A sors csapásai közt komollyá érlelődött lelke határtalan jóságot s szeretet egyesített magában.” Az ismeretség egyre mélyült, de a barátság határain túl soha nem ment. Lajos sűrűn látogatott el hozzájuk, eleinte egymást tanították, később, mint jó ismerős láto­gatta meg a családot. Lajos valósággal „ontotta” magából a „vágyódó, epekedő” verse­ket. Ám a lány csendesen fogadta a verseket, mert nem tartotta őszintének a versekben lévő forró vallomásokat. Még a Karcagi Naplóban is megjelent Lajosnak egy Ilkához szóló szerelmes verse, melynek címe: „Bús halottként járok e világon”. Ez volt az emocionális mély­pont. Lajos élete ekkor a szerelmi bánat miatt tele volt lemondással és pesszimizmus­sal. Jól jött neki, hogy az önképzőkörben végzett aktivitását méltányolta a vezetőség, főleg könyvtárosi munkáját ismerték el, emiatt 12 korona jutalmat kapott. Ilka Lajos iránti közömbössége nagy hullámokat vert a lelkében. Még az is meg­fordult a fejében, hogy pap lesz. Ilka édesanyja beszélte le „balga tervéről”. Az Isten-tagadás a versekben inkább egyes szavakban nyilvánult meg, mint ma­gában a gondolatban. Hisz Lajos — ha nem is szeretett templomba járni — de szerette Istenét, és hogy szavát ellene emelte volna, csupán divatos hóbortnak volt tekinthető. Az önképzőköri munka elterelte figyelmét Ilkáról. Úgy tűnik, ahogy költőien ír­ta: „lelkében elhalkultak az első szerelem akkordjai.” Aljegyzőnek is meg választják az önképzőkörben, ám ez a megbízatás és a jegyzőkönyvek vezetése nem ad neki időt az elmélkedésre. A líráról áttért a prózára. Megírta a „Hajna” c. novellát, melynek tárgyát az ős­korból vette. Ezen kívül e novellának az a nevezetessége, hogy a végén minden szerep­lő meghal és pedig a legborzalmasabb halállal. Aktivizálja magát az önképzőkörben: néhány versbírálata és novella felolvasása felkerült a közgyűlés programjára.774 Tanulmányt írt Arany Buda halála c. eposzáról. Tűzre veti verseit, sőt Az uzsoki csatá­ról szóló egy kilenc énekből álló, eposzt is. Ez utóbbi hőskölteményt időmértékes versben írta, ami tetszett osztálytársainak, akik bíztatták újabb dicsőítő művek megírá­773 Petrozsényi Ilka, Lajos első szerelme, hozzá írta verseit. Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debre­cen. 43-48. 774 Lajos nemcsak versekkel, hanem prózai alkotásokkal is próbálkozott. Pataki Vince vázlatos élettörténe­te I. Debrecen. 53-56. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom