Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich Dajos életútj a... hamarosan visszamentek Erdélybe. Lajos ezután is buzgón tanult és fényes jövőben reménykedett. Annyira vitte, hogy a tanévzáró ünnepségen 12 korona jutalmat kapott.768 Ám egy baleset (bokaficam) több hónapra visszavetette tanulmányiban. Szeptembertől januárig — orvosi előírásra — ágyban kellett pihennie, emiatt lemaradt diáktársaitól. Lajosnak különösen az algebra pótlása volt nehéz feladat. Hetente két osztálytársa (Tóth Kálmán és Klein Mikós) meglátogatta, vigasztalták az anyát és megmutatták Lajosnak a tananyagot. A család keserves napokat élt át, az apa munka nélkül volt; egyeden szobába voltak kénytelenek összehúzódva élni. A tél elmúltával megjött a gyógyulás ideje, január közepén már két bottal járt „kímélő lassúsággal”. Iskolába is mehetett, kiderült azonban, hogy tananyagban nagyon lemaradt a többiektől. Emiatt a betegség után visszavonultabb lett „kedélyét a melankólia árnyékolta be, s ott lebegett a feje körül mementó móriként a bús komorság”. Ötödik osztályosként új, addig ismeretien iskolai formával találkozott: ez volt az iskolai önképzőkör,769 melyben a felsőbb osztályok tanulói előadásokat, bírálatokat, felolvasásokat, szavalatokat adtak elő. Lajos a gyűléseken hátul ült, onnét konstatálta az eseményeket. Az önképzőkör Zsigmond Ferenc770 tanár úr, a későbbi akadémikus felügyelete alatt működött, aki Lajos szerint „a tudománynak élő tanára volt”. Csodálta mély bölcsességét, azt a logikát, mely minden magyarázatából kiviláglott. Lajos a legtöbbet tőle tanulta. Mint önképzőköri tag, Pap Imre771 tanár úr bizalma folytán Lajos lett az ifjúsági könyvtárnak a könyvtárosa. Ettől kezdve délutánjait a könyvtárnak és az olvasásnak szentelte. Ebben az ösztönét követve elolvasott mindent, ami a keze ügyébe esett. Elolvasta az Osszián-éneket és „elment keletre” az ezer éjszaka mese világába. A költői és drámai művek olvasása közben maga is kedvet kapott a költői hivatásra, a versírásra. Horváth igazgató magyar irodalomból házi dolgozatként az oláh megszállás utáni állapotok leírását adta feladatul. Lajos is megcsinálta otthon a dolgozatot. Az utolsó négy sort nem prózában, hanem versben írta, mely így hangzott: „Ha az Isten e hazának még egy Zrínyit adna, szép hazánk megalázva nem sokáig maradna”. Horváth igazgató772 komor arccal, kemény szavakkal értékelte Lajos munkáját, mondván inkább semmit se írjon, mint efféle zagyvaságot. Lajos ezt a kemény dorgálást túlságosan szigorúnak találta. Mentségül azt hozta fel, hogy nem a józanész sugallta a verset, inkább az olvasási élmény pillanatának hatása 768 Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debrecen. 35-38. 769 A gimnázium önképző körébe Lajos elsők között lépett be, ez minden bizonnyal Zsigmond tanár úr személyének volt köszönhető. 770 Zsigmond Ferenc (1883-1949) Akadémikus, irodalomtörténész, latin-magyar szakos középiskolai tanár. 1906-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1906-1922 között a karcagi ref. főgimnázium tanára, majd a debreceni Tisza István Egyetem magántanárai 942-ben az MTA tagja lett, 1934-től Budapesten élt, majd visszavonult szülőföldjére, Kunhegyesre. 1949-ben öngyilkos lett. (Révai Új Lexikona, 18. 899.) 771 Pap Imre, a karcagi ref. főgimnázium irodalom tanára. 772 Horváth György igazgatóval Lajosnak nem volt szerencséje. Utóbb az általa adott rosszabb érdemjegy miatt nem vették fel a Pallag pusztai Agrár Akadémiára. 205
