Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich hajós életútja... Az anya nem költözött a városba, Lajos fiával együtt egy öröklött Karcag környéki tanyán éltek, 4 holdnyi földön gazdálkodtak, nem igazán sok eredménnyel.761 A kis Lajos midőn nagyobb lett, tavasztól késő őszig élte a kedves tanyasi életet: reggel mentek és este jöttek haza. A kezét hátul összekulcsolva el-elkóborolt, és a „pajkos klapecek” társaságában „bekalandozta a búzaföldeket, a réten füvet szedett kötényébe, melyet hazavitte a csikónak.” Két esztendeig tartott „ez a vidám tanyasi élet; a gondtalan gyermekkor, a pillangók kergetése”. Az apa elvárta, hogy a felesége menjen be hozzá hetente a városba, az asszony férje kívánságát teljesítette, félt ugyanis a férjétől. így anya és fia mindenféle kendőkbe, kabátokba bebugyolálva ültek fel a szekérderékba. Télen nagy hideg ellen a kemencében néhány felmelegített téglát is tettek maguk alá. A gyerek a szülők találkozását nyugodtan nézte. „Szerette apját, de anyjáért valósággal rajongott”. Belső lényében volt valami, ami már akkor különbséget tétetett vele a két szülő között. „Ez az érzése még jobban kifejlődött, mikor visszatérésük után nem egyszer azon kapta anyját, hogy csendesen sírt.” A különéléssel járó kellemedenségek miatt a szülők úgy döntöttek, hogy életformát változtatnak, ezért az anya 1907 körül beköltözött a városba Lajos fiával együtt. Az Epreskert utcában kivettek egy régi módi, utcára néző parasztházat. A házigazda — egy kedélyes öregasszony — örült az új lakóknak, visszatért a régi lelki nyugalma, félt ugyanis a tolvajoktól és a betörőktől, akik kegyetlenül garázdálkodtak akkor a tájban. Hiába védekeztek ellenük; hiába volt a hatóság fellépése.762 Ebben az időben 1906-ban született meg Lajos húga, Dercze Juliánná is. Egyik őszi napon Lajost anyja elvitte beíratni a debrenceni út melletti régi iskolába. Hat osztályterem volt az épületben. Az első teremben vegyesen voltak a fiúk és a lányok; a baloldalon a lányok, jobb oldalon a fiúk ültek. Lajos nem volt rossz gyerek, tanítója szerette, de nem a tanulmányi eredménye miatt, hanem azért, mert tavasztól késő őszig a tanító kertjét kapálta. Egy idő után a négy osztályt összevonták, egyrészt a tantermek, másrészt a tanító hiánya miatt. A régi tanítót, Mamusek Pált (?) elvitték katonának. Az új tanítót, aki kántor is volt egy személyben, a gyermekek hamar megkedvelték, ugyanis Olga nevű lányát is megvesszőzte egy incselkedése miatt, s a tanító igazság szeretete miatt meghódította az apró embereket. Az új nevelő egyszerre két osztállyal foglalkozott az épület egyik termében, másik két osztály az udvaron tartózkodott, ott csendben tanult, a „játszva tanulás” foglalkozás volt, ha ez nem ment fegyelmezetten, akkor érmék „a tanító pálcája vetett végett.” Lajos ekkor már jó tanuló volt, harmadikos korában nem volt jelesnél rosszabb érdemjegye a „kitűnő jegyek korszakában”.763 Már ötödik osztályba járt, midőn az újtanító azt magyarázta az alkotmánytan tantárgy keretében, az országgyűlésről szóló fejezetnél, hogy képviselő választási joga van min761 Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debrecen. 16. 762 Curriculum vitae 1. lap 763 Pataki Vince vázlatos élettörténete I. 22. lap 203
