Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Egy győri építés^ pályája a 20. s^á^adban - Káldy Barna élete és munkásság. zépszerű utcasorokat. Városszerkezetileg kitágították azokat a fő közlekedési vonalakat, amelyek a Belvárost szerkezetileg az újabb városrészekhez kapcsolták. A városrendezés fő igyekezete a Baross útra és környékére összpontosult. Jellemző, hogy ennek a résznek a nagyvárosias kiépítését annyira fontosnak tartották, hogy egész új építésű, emeletes házakat is lebontottak, másokat pedig gyökeresen átépítettek; ezzel emelték a beépítés magasságát. A sarokházakra tornyokat, kupolákat emeltek, szebbé, elegánsabbá téve ezzel az utcákat, időnként hangsúlyozva a keresztutcák becsadakozási helyét.13 A Baross út gyors, nagyvárosias átépítésével azonos időben, az új kelet-nyugati hossz-tengely kiépítésére is sort kerítettek. E széles, barátságtalan területen korábban vásárokat tartottak. A hely elég tágas volt ahhoz, hogy a kor városépítészeti ideáljának megfelelően, egy minden korábbit felülmúló méretű, új és modern várostengelyt hozzanak létre. Az új városközpont hamarosan átnőtt a vasút déli oldalára, Nádorvárosba is. Itt rövid idő alatt kaszárnya-együttes létesült és modern, pavilonos elrendezésű városi kórház. A két részre szakított központ jobb kapcsolatának biztosítására a Baross út tengelyének meghosszabbításában híd épült a vasút felett. Ezzel a Belváros szerkezetének fontos fő elemei átvetültek a városfejlesztés ígéretes, nagy tartalékterületére, a vasúttól délre éppen csak fejlődésnek indult Nádorvárosba.14 Nádorvárossal egy időben Gyárváros is gyors fejlődésnek indult. Itt korszerű, nagyméretű, közel félezer lakást magában foglaló új munkáslakótelep építése adta meg a lehetőségét egy alközpont kiépítésének. Fiala Géza építész felismerte a feladatban rejlő nagy lehetőségeket. Nem csupán magukat a népies, szecessziós munkásházakat tervezte meg, hanem sugaras szerkezetet is adott az addig lazán és esetlegesen fejlődő városrésznek és egy főteret is kialakított.15 A város építészetét tekintve a fejlődés az első világháború után megtorpant. Ekkor is születtek városrendezési elképzelések, ezek főleg az elővárosokat igyekeztek a fő városszerkezeti rendszerbe belevonni, nagy hármas, barokkos útrendszerekkel, sugaras keresztutakkal. Ezek az elképzelések azonban nem voltak kapcsolatban sem a hagyományos városszerkezeti motívumokkal, sem a meglevő felszíni adottságokkal.16 1929-ben aztán tervpályázatot írtak ki a város általános rendezésére, melyet Dörre Endre és Weichinger Károly nyert meg. Egységes, jól működő rendszerbe foglalták a laza elővárosokat. Felvázolták a város déli irányú, nagyléptékű fejlődésének fő szerkezeti elemeit. Megrajzolták a külső körutak vonalát. A hiányzó folyami hidak 13 Borbíró Virgil — Valló István: Győr városépítés története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1956. 276-278. o. 14 Uo. 274-275. o. 15 Orbánné Horváth Márta: Gyárváros Győrben. Egy munkástelep története. Gyárvárosiak Baráti Köre Égésűiét, Győr, 2007. 110. o. 16 Winkler Gábor — Kurcsis László, (1939-1999) i. m. 9-15. o. 179
