Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága

Tóth Enikő legmegfelelőbb helyét is kijelölték. A város északi és déli része közötti jobb kapcsolat megteremtésére a vasúti felüljárók helyét is megkeresték.17 A két háború közötti időben — összehasonlítva az előző évtizedekkel — viszonylag ke­veset építettek a városban. Az épületek egy része — jelentős közintézmények — még a késő historizmus jegyeit mutatták, így az iskolák és a reprezentatív Magyar Királyi Pos­tapalota, de hamarosan megjelentek az első modern épületek is. Ebben az időben még óvatos tisztelet övezte Győrben a történeti környezetet. Bár a lakóházak magassága 1 - 2 szinttel nőtt, az összkép nem változott.18 Épült néhány kisebb méretű, de igen finom arányú középület — közöttük Hajós Alfréd uszodája, Lakatos Kálmán íves idegenforgalmi pavilonja. Néhány nagyobb la­kóépület is, így Friedrich Lóránd városi bérháza és Urbancsok Tibor nagyvonalú va­­gongyári bérháza, a legigényesebb anyagok és legkorszerűbb épületgépészeti berende­zések alkalmazásával. Mindkét épület szépen illeszkedett a környezetébe, és az adott helyen kiemelt városképi feladataiknak is mintaszerűen megfeleltek.19 A harmincas évek elején a gazdaság fellendülésével ismét előtérbe kerültek a la­kásépítések. Ekkor már inkább nagyobb, jobb kivitelezésű lakásokat építettek. A vona­lak simábbak voltak, a házak azonban mégsem dísztelenek, jellegtelenek. A tervezők modern, de esztétikus városkép kialakítására törekedtek. Egy 20. századi győri építész, Káldy Barna életútja Sétáim során sok épület homlokzatán fedeztem fel kis táblácskákat, amelyek emléket állítottak tervezőiknek, építőiknek. így akadt meg a szemem Káldy Barna nevén is. Egy idő múlva észrevettem, hogy már tudatosan keresem az általa épített házakat, s va­lahogy messziről felismertem, ki volt a tervezője egyik-másik épületnek. Felkeltette kí­váncsiságomat az ember, aki a név mögött rejtőzködött. Elkezdtem Káldy Barna életét és munkásságát kutatni. Ki is volt O? Hamar szembesültem azzal, hogy Káldy Barna építészeti tevékenysége sajnos feldolgozatlan fejezete a magyarországi építészettörté­netnek. Nevét mindössze rövid lexikoncikkek említik, műveinek összegyűjtésével, épí­tészeti tevékenységének értő elemzésével egyetlen tanulmányban, vagy kézikönyvben se találkoztam. Ezért életrajzának részleteit és a tervekben fennmaradt, vagy megvaló­sult munkáit kizárólag a családtagok visszaemlékezéseiből és a levéltárak, várostörténe­ti archívumok anyagaiból tudtam rekonstruálni. Káldy Aladár Barna 1903. november 6-án született Komáromban, Káldy Mihály vízmester, kőművesmester, építővállalkozó és Major Jolán komáromi földhivatali al­kalmazott másodszülött fiaként.20 Családja középnemesi származású. Az 1680-as évek 17 Borbíró Virgil — Valló István: i. m. 275-276. o. 18 Winkler Gábor — Kurcsis László: Győr 1939 — 1999. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1999. 15. o. 19 Uo. 27-37. o. 20 Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc (szerk.): Győri életrajzi lexikon. 2. kiad. Galgóczi ErzsébetVárosi Könyvtár, Győr, 2003. 154. o. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom