Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Tóth Enikő vatos díszítőelemekkel látták el, mégis a kor legmodernebb technológiáival és szerkezetmegoldásaival építették.3 E korszak legmeghatározóbb alakja Győrben a bécsi akadémián tanult rajztanár, Fruhmann Antal. O a kora klasszicizmusból a romantikus historizmusba vezette át a város építészetét. A bámulatos formaérzékű művész a tiszta, monumentális architektúra megszállottja volt. Finom szövésű, gótizáló ornamentikái, törékeny tagozott nyíláskeretezései fóliaszerű, vékony homlokzati réteget alkottak házain, melyeket hatalmas, merészen kiugró főpárkány és lapos tető fedett, már egészen a korai neoreneszánsz szellemében. Művei közül több ma is látható Győr belvárosában, például a Kazinczy utca 8.,4 a Széchenyi tér 3. alatt álló Gerber-ház,5 a Király utca 8. számú ház, amely Győr első takarékpénztárának adott helyet.6 Talán a legfontosabb épülete Győr első kőszínháza volt a Radó-szigeten, amit a 20. század elején lebontottak7, valamint a mai Lloyd palota helyén álló épület.8 Ebben az időben épült Benkó Károly újvárosi zsinagógája is, mely alaprajzi elrendezésében, térformájában és kupolás tömegének markáns kialakításában Otto Wagner építészetére is hatott és hosszú évekig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építésekor. Ez az épület 1995-től az Európai Építészeti Örökség része.9 Az akadémikus neoreneszánsz stílust csupán egy-két reprezentatív épület képviselte a városképben: közülük talán a legszebb Czigler Győző „bencés főgymnasiuma”, amely ma is uralja a Széchenyi teret,10 nem így a törékeny szépségű, emeletes Bisinger óvoda szabadon álló épülete, amit lebontottak.11 A 19. század második felétől a késő historizmus időszakát élte a város. Az építészet fellendülését gazdasági fellendülés előzte meg. A város irányító testületé Győr gazdaságát kivezette a kereskedelem súlyos válságából és egy rövid évtized alatt fejlett európai színvonalú ipart teremtett itt.12 A város vezetése érték- és hagyománytisztelő volt. Elsősorban nem a barokk óvárost kívánta a kor arculatára formálni, sokkal inkább a gyorsan épült, szolid és kö3 Winkler Gábor - Kurcsis László: Győr 1539 — 1939. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1998. 87-97. o. 4 Orbánná Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2006. 340. o. 5 Uo. 589. o. 6 Uo. 355. o. 7 Winkler Gábor: Győri színháztervek. In: Magyar Építőművészt, 1979/3, 60-63. o. 8 Orbánná Horváth Márta, i. m. 592. o. 9 http://www.koncert.hu/helyszin/gyori-zsinagoga elérhetőség: 2014. 02. 04. 10 Winkler Gábor — Kurcsis László: Győr 1939 — 1999. Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1999. 13-15. o. 11 Sáry István: várossyépitö", Válogatott cikkek, tanulmányok Győr város és a megye múltjából. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára; Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2008. 111. o. 12 Winkler Gábor - Kurcsis László, (1539-1939) i. ra. 97-101. o. 178
