Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595
Bagi Zoltán Péter nek, hogy ott elsáncolják magukat.79 A hír hallatán szeptember 3-án Don Giovanni de Medici, Pálffy és Schwarzenberg vezetésével hozzávetőlegesen 10 000 lovas indult meg a város felé, ám 3 mérföldre attól az egyik megbízható felderítő jelentette, hogy az oszmán haderő a közelben van, és szemléhez készülődik. A három parancsnok miután meggyőződött a hír valódiságáról elhatározta, hogy rajtuk ütnek. A terv szerint először Pálffy és Medici támadott 7000 katonával, akiket Schwarzenberg követett a többiekkel. A támadás teljes sikerrel járt: az oszmán katonaság jó része elesett az összecsapásban, és a Fugger családnak az esztergomi táborból szeptember 4-én küldött jelentés még azt is tudni vélte, hogy „600 török [valószínűsíthető inkább rác] a mieink fogságába esett, akik megesküdtek, hogy lehetőségük szerint a török ellen alkalmazhatják őket.”80 A budai pasa már a közelgő ostromra készült, és a rajtaütésben részt vett parancsnokok is a város felé indultak kérve Mátyás főherceget, hogy küldjön utánuk tüzérséget, lőszert és más várvíváshoz szükséges felszerelést, ám ez a támadás ebben az esztendőben elmaradt.81 Helyette az esztergomi keresztény táborban szeptember 13-án Schwarzenbergnek, mint a vallon csapatok felett parancsnokoló tisztnek a részvételével is megtartott haditanácson arról született döntést, hogy Visegrádot támadják meg.82 A várat szeptember 21-én, öt napi vívás után el is foglaltak.83 Ebben az ostromban azonban a vallon katonaság nem vett részt, mivel addigra már egy kis elszámolási vita alakult ki a lovasok, valamint Pálffy és Obrisf\Mk között. Az Udvari Haditanács szeptember 7-i dátummal meg is rótta őket, hogy nem fogadták el a megkötött Accordo-1, amelyben a nekik járó fizetséget és továbbszolgálásuk további feltételeit rögzítették.84 Ortelius pedig szeptember 16-ával (e napon indult Visegrád ostroma) kapcsolatosan azt jegyezte fel munkájában, hogy vallon lovasok fellázadtak fizetetlenségük miatt és el akarnak vonulni a hadszíntérről. A pattanásig feszült helyzetet Pálffy és Schwarzenberg oldotta meg, hamarosan lecsillapítva a lázadozókat.85 Bár a vallon lovasság Obrisfyét vagy a pápai hadakat vezető Don Giovanni Aldobrandini helyettesét, Paolo Sforzát86 ajánlotta az uralkodó az Udvari Haditanácsnak szeptember 26-i levelében a hadjárat közben meghalt Mansfeld tisztségének a betöltésére,87 ám 79 ÖNB Cod. 8968. 714r.; KUBINYI Miklós: BethlenfalvigrójThur%ó György levelei nejéhez Czphor-Szentmihályi Csöbör Erzsébethez I. kötet Budapest 1876. 156.; ORTELIUS 2002. 93r. 80 ÖNB Cod. 8968. 714r.; HATVANI 1859. 83.; ORTELIUS 2002. 93r. 81 ÖNB Cod. 8968. 714r-v.; HATVANI 1859. 83. 82 ÖNB Cod. 8968. 739r. 83 ILLÉSHÁZY 1863. 23.; Thurzó 1876. 158.; KJÁTIB CSELEBI 1916. 242.; BENDA Kálmán: Giovanni Marco Isolano gróf ezredes feljegyzése a magyarországi török háborúról 1594—1602. Hadtörténelmi Közlemények 30 (1983: 4. sz.) 651-681. 657.; TÓTH 2000. 176.; ORTELIUS 2002. 93r.; ISTVÁNFFY 2009. 211-212. 84 ÖStA KA Hofkriegsrat (HKR) Protokollum (Pr.) Registratur (Reg.) Band (B.) 195. Föl.: 206r. No. 45.; HEISCHMANN 1925. 251. 85 ORTELIUS 2002. 93r. 86 Sforzával kapcsolatban lásd: BANFI, Florio: Gianfrancesco Aldobrandini magyarországi hadivállalatai. Hadtörténelmi Közlemények 40 (1939) 1-33. 7., 8., 9., 17., 29. 87 ÖStA KA HKR Pr. Expedit B. 194. Fok: 15v. No. 108. 16
