Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595
Adolf von Schwar^enberg első éve (1595) a Magyar Királyságban1 mindkettejüknek az év hátralevő három hónapjában az a feladat jutott, hogy katonáik számára a kialkudott zsoldot megszerezzék, miközben az éhezőket és elégedetlenkedőket valahogyan kordában tartsák. Schwarzenberg példáin keresztül látni fogjuk, hogy egyik feladat sem járt sikerrel. A haditanácsosok október 5-én azt javasolták II. Rudolfnak, hogy a cseh korona adójából ne az általuk felfogadott és leköszönt lovasokat fizessék ki,88 hanem a pénzt a vallon lovasság fizetésére fordítsák.89 Emellett az Udvari Haditanács tovább szorgalmazta továbbszolgálásukat a császárnál, ám a kifizetendő pénz csökkentése érdekében úgy, hogy az életben maradottakat kevesebb kompániába vonják össze (Unterstoßunff). 90 A császári-királyi csapatok október elején Esztergomnál átkeltek a Duna bal partjára, ahol a fizeteden vallon lovasok ismét saját kezükbe vették a sorsukat. Illésházy István följegyzéseiben ezt a következőképpen örökítette meg: „végre az bolonok [ti - vallonok], kiknek hadnagyok Svarczenpurg vala, miérthogy fizetések nem vala, kiszállának a táborból az falukra, Garam mellé és az Erdőhátra, kik lovas gyalog voltak 3000. Ezek ott rettenetes nagy dúlást fosztást tevének, embereket ölének, szüzeket, jámbor asszonyokat sokakat rontának.”91 Ez tehát azt jelentette, hogy a vallonok a nyugati határszéltől (Erdőhát) majdnem Felső- Magyarország határáig, a Garam folyóig pusztították Alsó-Magyarországot. Az evangélikus magyar főúr azonban nem csak följegyzéseiben örökítette meg tetteiket, hanem panasszal is fordult az Udvari Haditanácshoz a birtokait is fosztogatók miatt, mint ahogyan ez egy november 16-i protokollum-bejegyzésből kiderül.92 Mátyás főherceg valószínűleg október 20-án emiatt rendelte magához Schwarzenberget,93 majd tíz nappal később már azt olvashatjuk, hogy méltánytalanul viselkedő lovasait, akik kocsikat fosztottak ki és embereket raboltak ki, büntesse meg, majd újra vonuljon a harctérre.94 A Buda elleni támadásra már nem mert vállalkozni a császári-királyi hadvezetés, ami miatt Illésházy úgy vélte, hogy „így az egész nyarat héjában és semmiben múlatták el,”95 ám Nádasdy — saját Rábán túli birtokainak védelme miatt — eg}' Pápa elleni támadást javasolt, amit Mátyás főherceg el is fogadott. Erre a hadjáratra rendelték Schwarzenberg lovasait is. November 4-i dátummal evégett több bejegyzést is találunk az Udvari Haditanács protokollumában. Ezen napon parancsot adtak ki Fejérkövy István nyitrai püspök helytartónak, Zrínyi Györgynek, Kalmás Jánosnak és Amadé György kapitánynak, hogy a vallonok számára megfelelő mennyiségű élést biztosítsanak.96 88 A cseh lovasságról lásd: HHStA H AA Fasc. 128. Föl. 318r. 89 ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 21v. No. 19. 90 ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 22v. No. 79.; ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 23v. No. 119.; ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 24r. No. 145.; ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 217r. No. 63. 9' ILLÉSHÁZY 1863. 23-24. 92 ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 225v. No. 86. 93 ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 218v. No. 97. 9í> ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 220v. No. 143.; ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 221r. No. 144. 93 ILLÉSHÁZY 1863. 24. 98 ÖStA KA HKR Pr. Reg. B. 195. Föl.: 222v. No. 22., No. 23., No. 25., No. 26. 17
