Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595

Adolf von Schwars^enberg első éve (1595) a Magyar Királyságban1

nem hallottak róluk. Nem úgy a lovasokról, akik még mindig Markban maradtak és úgy tűnik, ennek a tartománynak a kirablásához kezdtek. A jelentés papírra vetője úgy tudta, hogy csak a következő héten tudják őket megmustrálni és elindulni.59 Próféciája be is vált, hiszen 8-án Schwarzenberg elindult lovasaival, hogy a következő napon újra szemlén vegyen részt csapata. A kölni jelentő június 8-i levelében is találhatunk azonban egy rövidke passzust az Obrist lovasságának gaztettéről. Eszerint a hamburgi követ azt a hírt hozta, hogy a vallonok Lippére akartak törni, ám szándékukat meghiúsította a münsteri parasztokból, lövészekből és 200 városi lovasból álló helyi haderő.60 Ekkor már Schwarzenberg gyalogsága mélyen a birodalom területén járt.61

A különböző rablásokban elesettek (gondoljunk csak a hamerteni esetre) pótlása is megtörtént, hiszen még június 22-én is arról írt két kölni jelentés, hogy újabb lovasok csatlakoznak Schwarzenberg már elindult hadához.62

A felfogadott vallon gyalogság már Esztergom ostromát megelőzően megérkezett a császár-király táborába, ám pontos információnk csak az egyikük megérkezéséről áll rendelkezésünkre. Gabelmann hadinaplójában megörökítette, hogy az Eberhard Carnei Dantz63 vezette 1500 fős gyalogezred június 30-án futott be (Nyerges)Ujfaluhoz és ott csaüakozott a Mansfeld vezette fősereghez.64 Schwarzenberg lovasaira azonban még egy hónapot kellett várni. Állítólag július 15-én Bécsben maga Mátyás főherceg mustrálta meg őket,65 majd július 31-én érkeztek Esztergom alá, amiről Istvánffy a következőket jegyezte le: „alkalmatosán kétezer belgiomi lovasok, kiket immár régen nagy kívánsággal vár vala, az táborba jövének, kiknek érkezésével megvidámíttatván, hogy lassúbb járással újabb-újabb lovakot s erőt hoztanak volna, kétségtelen reménségét nagy jeles győzedelemnek elméjében fogadá, és mind öregb s apróbb, a táborba lévő lövőszerszámokat és puskákat, örömnek jelenségéért, nagy zengéssel s ropogással kilőttete.”66 Érkezésüknek tehát nagyon örültek a táborban, mivel ekkor már Szinánpasazáda Mehmed magyarországi szerdár serege az ostromlók közelében táborozott és minden eszközzel igyekezett megsegíteni a várőrséget. Ha hihetünk Istvánffynak, akkor már az augusztus 2-i összecsapásban is részt vettek. Ekkor ugyanis „az ellenség nagy, erős lovassereget lövő janicsárokkal elegy, a mieink tábora felé kibocsátának, mely a tábort is megnézné, s harcot indítana, mindazonáltal az egész viadalnak szerencséjét eltávoztatná.”67 * Mansfeld ekkor Pálffy vezetésével magyar és né-59 ÖNB Cod. 8968. 439v.

60 ÖNB Cod. 8968. 458r.

61 ÖNB Cod. 8968. 462r.

62 ÖNB Cod. 8968. 488r., 490r.

« HHStA H AA Fasc. 128. Föl. 320v.

64 HHStA H AA Fasc. 127. Föl. 152r.

65 Manßfeldische Historia, oder Particular Fryehlung alles was Fürst Carol vom Manßfeldt in Ungem außgericht, Nürnberg, 1595. 10.

66 ISTVÁNFFY 2009. 203. Lásd még: Mansfeldische Historia, Schlacht vnd herzliche Victoria in Ungern...?,. L,

1595. 15r.; ORTELIUS 2002. 86r.

62 ISTVÁNFFY 2009. 203.

13