Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre

Győr s^ine's^ete a 19. század második felében

tett olvasni. Tény, hogy az ifjú házasok rövidesen elváltak,92 s maga Jászai Mari egy századforduló környéki feljegyzésében kissé fellengzősen így emlékezett vissza első házasságára: „a győri majoroki templomban eskettek össze egyszer egy férfiúval, ha jól emlékszem. De bogy kivel: agt már igazán elfelejtettem... ”93 Persze ezt a megnyilvánulását is szokásos évődéseihez kell sorolnunk. Egy ízben például a nagy kortárs költővel, Szpmory Dezsővel (akivel intim kapcsolatot tartott fenn) így tréfálkozott: „Depso! Nem viselhetné apt a választékot valahol máshol? Mondjuk, ahol én nem látnám... ”94 Az 1870-es évektől lezárult életének és pályájának első szakasza. Sorsdöntő évek, sikerek, kudarcok, felemelő élmények következtek, de vissza-visszatért Győrbe rokoni kapcsolatai miatt is.

„Szerepről szerepre éltem ”

1869-ben szerződött Kolozsvárra Fehérvári Antal társulatához, ahol pár hét múlva a közönség kedvenc lett.95 Nagy váltást pályáján az 1872-es esztendő hozott, ugyanis ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol Eabofalvy Répa örökét kellett betöltenie.96 A tőle öröklött szerepek újabbakat hoztak, s nemsokára megtalálva igazi, saját művészarcát.97 A Faulay Ede nevével fémjelzett úgynevezett aranykorszak meghatározó egyénisége lett.98 Már a Nemzeti Színháznál való bemutatkozása is jelezte a „Bánk bán” Gertrudisának eljátszásával,99 100 hogy új csillag született a nemzet színjátszásának egén. Hosszú évekig játszotta ezt a szerepet, s ha a vidéki színházak műsorra tűzték Katona nagy nemzed drámáját, rendszerint meghívták az egyik címszerep eljátszására. így pl. Pécsett, Kassán, Kolozsvárott eljátszotta Gertrudis, illetve Melinda alakját. Tegyük hozzá, hogy ezeknek a vidéki vendégjátékoknak az évek folyamán valóságos szertartásrendje alakult ki. Ennek a szertartásnak itt Győrben elhíresült esetét említeném meg, már csak azért is, mert az előadás elmaradt: a kialakult „gyakorlat” szerint Jászai Mari először tiszteletét tette a társulat direktoránál, majd látni óhajtotta az aktuális Bánk bánt. Aki, mihelyt összeismerkedtek, felajánlotta szolgálatait a művésznőnél, azaz röpke városnéző séta után vacsora, majd meghívás következett a művésznő szálláshelyéül szolgáló szállodába. S mikor az „ágyjelenetre” került sor, Jászai végignézett a leendő címszereplőn, majd epésen megkérdezte: Maga eppel a karddal akaja a Fánk bántjátspanifoo Azzal Jászai összecsomagolt és visszautazott a fővárosba.

92 1879-ben vált el a „tragikus arcú komikustól”, Kassai Vidortól. Sjnháj Kislexikon I. m. 205.

93 Kárpáti Aurél I. m. 204.

94 Uo. 207.

95 Magyar Színházművészeti lexikon. I. m. 337.

96 Paulay Ede: A Nemzeti Színház. In: Paulay Ede írásaiból. Szerk.: Székely György. Bp., 1988. 247.

97 Báró Podmaniczky Frigyes: Napló-töredékek. IV. kötet 1875-1887. Bp., 1888. 178-183.

98 Pukánszkyné Kádár Jolán: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez Bp., 1938. 528-540. Br. Podmaniczky Frigyes intendáns jelentése az 1880/81. színházi évről.

99 Magyar Színháztörténet 1790-1873. Főszerk.: Székely György. Bp., 1990. 463. Jászai Mari 1872. április 3- án lépett fel első alkalommal Gertrudis szerepében a Nemzeti Színházban.

100 Iván Csaba: Bánk bán kardja. Miért nem játszotta el Melindát Jászai Mari? In: Győri Múzsa 2/1999. Szerk.: Korcsmáros György. Győr, 1999. 12.

133