Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila A „Bánk bán” első, 1914-ben forgatott film-változatában is szerepelt. Aztán sorra jöttek azok a klasszikus alakítások, amelyekkel a „nemzet tragikája” megtisztelő címet kapta még életében. így legendássá vált Vörösmarty Csongor és Tünde című művének 1879. évi ősbemutatóján Mirigy szerepében, s az Ember tragédiája első adaptációjában (1883) Évát alakítva. Hosszú művészpályája során mintegy 300 szerepet játszott el, legalább húsz alkalommal alakította Shakespeare hősnőit:101 így Portiás a „Julius Caesarban”, Gonerilt a „Lear királyban”, Margit királynét a „III. Richárdban” és Lady Machbetet. Nevéhez fűződnek olyan további klasszikus művek címszerepei, mint Sappho, Medea, Kleopatra, Iphigénia, Antigone, Elektra, Phaedra és Ibsen: „Nórájának” adaptálása.102 Gyakran játszott epizódszerepeket is, szinte semmilyen szerepet nem utasított vissza. Külföldön is sikeresen mutatkozott be, s az 1892-es bécsi vendégjátéka nemzetközi hírnevét is megalapozta. Igaz, 1900-ban a Vígszínházhoz szerződött,103 de már a következő évben visszatért a Nemzeti Színházhoz Beöthy László hívására. E tartalmas és küzdelmes évek alatt érlelődött ki művészi hitvallása is, amiről talán e sorokban vall a legegyértelműbben: *ía%} tgjnésgnő meggyújtja magát a közönség előtt és annak sgeme láttára. Ok az én uraim, a szerepeim. Ok ag én gagdáim, ők ag én nagy életet élő nagyassgonyaim: egersger többre becsülöm őket magamnálZ”104 105 E hitvallásból következően teljes alázattal igyekezett szolgálni Thália templomát. Olyannyira, hogy környezetében nem tűrte el a legkisebb fegyelmezedenséget sem. Egyik alakalommal például egy fiatal, pályakezdő színésszel kellett együtt dolgoznia, ám az ifjú kolléga esetlensége, felkészüledensége már a művésznő alakítását is veszélyeztette. Ekkor Jászai kifakadt; — Mondja! — szólt a fiatal teátristához — Egyáltalán miért lett maga sgínésg? — Tudja művésgnő drága, - hangzott a felelet — Már gyermekkorom óta vongottak a világot jelentő desgkák! — Eg eddig rendben volna, de akkor miért nem lett asgtalosP0S Környezete kénytelen volt tiszteletben tartani a nagy tragika elhivatottságát, nem csak a színpadon, de a színház összes helyiségében példás rend uralkodott, ha a nagy művésznő jelen volt. Még a jelenetükre várakozó statisztáknak sem volt szabad zajongani az öltöző folyosókon, s ha netalán egyikük enyhe ásítást produkált, akkor az valóságos blaszfémiának számított. Mégis éppen miatta szakadt félbe egy dráma előadása, ugyanis Jásgai Mari képtelen volt abbahagyni a nevetést. Mentségére szolgál, hogy az eset nem az általa rendszabályozott fővárosi színházakban, hanem a kevésbé pallérozott, s néha nagyon is szabados vidéki játszóhelyek egyikén, Kolozsvárott tör-101 Székely György: A Nemzeti Színház. In: Magyar S gínhágtörténet 1873-1920. Főszerk.: Székely Görgy. Bp., 2001. 36-47. ’ W1 Magyar Sgínhágművésgeti Lexikon. I. m. 337. 103 Pukánszkyné Kádár Jolán: A Nemgeti Sginhágsgág éves története. Bp., 1940. 371. Igaz a szerző 1899-ben jelöli meg az elszerződés évét, viszont a Magyar Színházművészeti Lexikon fentebb említett forrásként 1900-ra teszi az ominózus esetet. 104 Magyar Sgínmüvésgeti lexikon II. köt. I. m. 323. 105 Szalay Károly: Sgínhági anekdoták könyve. Bp., 1994. 80-81. 134
