Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila cában (ma Sarkantyú köz 11-13. szám alatti ház) egy padlásszobában éltek szerény körülmények között. A kis Lujzát szülei az Orsolyita Apácák Zárdájában működő iskolába járatták, de a színpadi fellépéseket sem hanyagolta el. Több esztendő elmúltával, 1863-ban naplójában így emlékezett vissza e felejtheteden győri időszakra: „Ittjártam a Zárdába és lánypajtásaimmal itt játszadoztunk annyi sokszor szjnházasdit. Ok kisasszonykák most mindannyian, belőlem valóban diátristáné lett. Akkoriban a drámát szerettem nagyon. Pedig már sokat énekelek. A közgene helyett is engem énekeltetnek, hogy ne kelljen a zenekarnak fizetni, kiállók én és amíg a tart a szünet dalolok. Minden este eldanolom, hogy »Ereszkedik le a felhő«. Ügy szeretem ezj a dalt, talán mert magam is ilyen szomorú vagyok. A Zárdában mindig a padlásra mentünk leányok és ott drámázjunk. Akkor is sírtakríttak mindnyájan, amint én a földhöz vágtam magamat, jajgattam, szavaltam és kiabáltam. De jó is volna most is a Zárdábajárni... ”64 Győri tartózkodásuk számára a teátrum és a zárda sajátságos világának ötvöződését jelentette, és azt a kezdeti sikerélményt, amelyet az első önálló színpadi szerep eljátszása adhatott gyermekfejjel. A kor egyik népszerű francia drámájában, a „Koldusnő” címűben, amelyet Csepregi Eászjó ültetett át magyar nyelvre, egy Mari nevű kislány szerepét bízták rá. A felkészülésben mostohaapja is segítette, együtt gyakoroltak, s a jelenetét is átmásolta. Korántsem epizódszerepet kellett eljátszania, olyannyira, hogy még a színlapra is felkerült Kölesi Eujzjka néven. Az emlékezetes bemutatkozó előadásra 1858. január 15-én került sor, ahol üde színfoltot jelentett az új gyermekszínész bemutatkozása. Az egykori krónikás szerint zajos taps és virágok fogadták, s a Győri Hírlap másnapi kritikája, amely Kovács Pál nerves kritikus tollából jelent meg, ujjongva fogadta: „Szjvem mélyéből ajánlom Kölesi Eujza szüleinek, hogy eyt az ügyes kis fekete lányt szorgalmasan képezgék, mert ilyen bimbókból nyílnak később a büszke rózsák. ”65 A sikeres fogadtatás eredményeként kötötték meg vele élete első szerződését, amely szerint havi 70 forint gázsiért szerepelt több darabban is, többnyire epizódszerepekkel. A győri évad végeztével szülei Gárdonyi Antal, majd később Völgyi György társulatához szerződtek és ezzel elkezdődött az a hosszú évekig tartó vándorlás, amely érett színésznővé érlelte a tehetséges gyermeklányt. E vándorút során kétszer is visszatért Győrbe; először 1859-ben Hidassy Elek színtársulatával, majd a Drágus Károly vezette színésztruppal 1863-ban lépett fel a „vizek városában”.66 Ekkor még csak 13 éves, de már az ország több színpadán is megfordult, s népszerűsége egyre növekedett. Sikeres váci, pozsonyi, székesfehérvári turnékon szerepelt ezt követően, de Győrbe már nem tért többet vissza. A sors úgy hozta, hogy gyermekkora első szerepeiben láthatták csak a győriek. Utolsó győri vendégjátékát követően a cseperedő ifjú hölgy' pályafutásában új korszak köszöntött be: 1864-ben a Molnár György vezette Budai Népszínházhoz szerződött, ahol a „Csikós” című népszínműben már országos sikert aratott. A teát-64 Uo. 65 Uo. “ Uo. 128
