Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Győr s^ínés^ete a 19. s^á^ad második felében rum mégsem kerülhette el a csődbejutást, és ekkor rövid balatonfüredi kitérőt követően, amit Eatabár Endre truppjánál töltött el, Szabadkára került Sípos Károly színtársulatához. Itt ismerkedett meg a színház karmesterével, Blaha Jánossal, aki igen sokat törődött zenei-énekesi képzésével. Kettőjük kapcsolata végül is házassággal folytatódott, amikor 1866-ban a cseh-német származású karmester megkérte Kölesi Enjtga kezét, aki felvéve férje nevét, haláláig megtartotta.67 Majd a házaspár Debrecenbe szerződött, és ettől az időszaktól számítják életrajzírói, az itt elért sikerek alapján színészkarrierjének kezdetét. Mégsem nevezhetjük felhőtlennek a debreceni éveket, hiszen itt vesztette el férjét, aki tüdővészben hunyt el 1870 januárjában. Az ekkor húsz éves ifjú özvegy Nagyváradon és Kolozsváron vendégszerepeit, s az itteni sikereinek is köszönhetően szerződtette le a pesti Nemzeti Színház 1871 tavaszán. Bemutatkozására az ország első számú színházában 1871. május 7-én került sor a „Tündérlak Magyarhonban” című népszínműben Marosa szerepében, amely szerep pályafutásának egyik legsikeresebb alakítása volt.68 Négy esztendőt töltött a Nemzeti Színházban, amikor 1875 szeptemberében egy egri vendégjáték során megismerkedett Soldos Sándor helyi földbirtokossal, akihez hamarosan férjhez ment. Még ugyanebben az esztendőben az új színi szezont a pesti Népszínházban folytatta, ahol 1901-ig volt társulati tag. (Magánéletében is változások történtek; 1879- ben vált el második férjétől, s két esztendő elmúltával báró Splény Ödön felesége lett.) A Népszínházban eltöltött negyed évszázad hozta meg művészi kiteljesedését.69 Ekkor vált szinte egyedülálló jelenséggé a magyar színháztörténetben. Neve óhatatlanul is összeforrt a népszínművel, amely műfajban a „Falu roszsza”, „A sárga csikó”, a „Náni” és a „Tündérlak Magyarországon” című darabokban aratott feledhetetlen sikereket.70 Az operett műfajban is kiemelkedő alakítások fűződtek a nevéhez, s a magyar népdalok egyszerű és közvetlen előadásmódjáért érdemelte ki még életében a „Nemzet csalogánya” kitüntető jelzőt.71 Ragyogó talentumát bizonyította 1883-ban a bécsi Theater an der Wíenben történt vendégszereplése alkalmával is, a diadalút során mindenképpen le akarták szerződtetni a császárvárosban. Még azt a mesés ajánlatot is megkapta, hogy kedvére választhat a bécsi színházak közül, s ha egyik sem nyeri el tetszését, külön a számára építettek volna egy új teátrumot.72 Ezt a dicsőséget azonban idehaza is sikerült elérnie; még életében teret neveztek el róla és két színház is viselte a nevét. A Nemzed Színház 1901 -67 Magyar sginhágmüvésgeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 68 Márfi Attila: A győri színjátszás arcképcsarnokából: Eg}' induló színészpálya állomásaiból: Blaha Lujza. In: Győri Mútya 3/2000. Főszerk.: Korcsmáros György. Győr, 2000. 20-21. 69 Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház. Franklin-Társulat, Budapest, 1926. 70 Szalay Károly: Syínháyi anekdoták könyve. Az a csodálatos századvég. 49-53. 71 Márfi Attila: A győri színjátszás arcképcsarnokából: Egy induló színészpálya állomásaiból: Blaha Lujza. In: Győri Múysa 3/2000. Főszerk.: Korcsmáros György. Győr, 2000. 20-21. 71 Uo. ’2Uo. 129
