Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila Többnyire népszínműveket, bohózatokat és francia drámákat adtak elő néhány olyan közkedvelt opera mellett, mint a Norma, Ernani, Belizár és a Rómeó és Júlia. Gócsot Havi Mihály akkor már Európa-hírű zenés-énekes társulata váltotta fel.5 A direktor ekkor az aradi színház társigazgatója volt, társulatában sokan szerepeltek Gócs truppjából, maga Gócs például mint karmester működött ekkor.6 Sok zenés darabot adtak, de ez az évadjuk nem mondható sikeresnek, kevés közönség, feszültségek a társulatban, de vezető drámai színészük, Tóth József megérkezése és Komlóssy Ida fellépései újra megtöltötték a színházat. így ismert például, hogy a győri évadot 1850. október 6-án az azóta klasszikussá vált Szigligeti darab megzenésített változatával {Szerdahelyi Kálmán) kezdték meg, mely művet azóta is műsoron tartották Győrött. A címszerepet, azaz Liliomfit egyébként ifjabbik Hendvai Márton alakította.7 8 Nem kevésbé volt érdemtelen a folytatás sem, hiszen 1fictor Hugo híres regényének színpadi változatát is műsorra tűzték „A Notre-Dame harangozó” címmel. A számtalan (hiszen ebben a korban naponta léptek színpadra a teátristák) prózai és zenés darabon kívül ismert még egy mű címe, nevezetesen Donizetti-. „Linda” című három felvonásos operája, amit Follinus János jutalomjátékaként tűztek műsorra. Elképzelhető, hogy? a repertoárra vonatkozóan kallódik még valahol említés, de sajnos e korszakban meg kell elégednünk a nagyon hiányos források értékes adataival. Érdekes módon a győriek nagyon szerették az operát, ezeken az előadásokon mindig telt ház volt. Sokat lendítettek a társulat elfogadásában idős Lendvay Márton és Szentpéteri Zsigmond vendégjátékai is, akik főleg drámákban léptek fel. A hazafias daraboknak is sikerük volt Győrben; dr. Koltai Virgilt idézve: „...de a közönség csak akkor ment tömegesen színházba, mikor vendégszereplők voltak, vagy valami hazafias darabot adtak. Szapáiy Péter, Zrínyi Miklós hős halála Szigetvárban, mindig jó alkalmai szolgált a magyar érzelmű közönségnek hazafias tüntetésre, s ily előadások alkalmával a tapsnak, kihívásnak alig volt vége; rendőri beavatkozásra azonban nem volt szükség, különben is a darabok előzetes censurán mentek keresztül. Majd a következő év húsvétjától Győrben vendégszereplő Kottaun-féle német társulat klasszikusokat is színpadra vitt, mint a Faust első felvonását vagy a Teli Vilmost. A direktor egy olasz daltársulatot is felléptetett, igaz kevés sikerrel. Csak az Ernani sikerének köszönhető, hogy némi anyagi hasznot is élvezhettek.9 5 Márfi Attila: Fejezetek a győri színjátszás arcképcsarnokából: Egy európai hírű színigazgató: Havi Mihály győri évadjáról. In: Győri Múzsa 5/2000. Főszerk.: Korcsmáros György?. Győr, 2000. 22-23. 6 Dr. Koltai Virgil: Győr színészete II. rész 1849-1885. Győr, 1890. 24-25. 7 Fejezetek a győri színjátszás arcképcsarnokából: Egy európai hírű színigazgató: Havi Mihály győri évadjáról. In: Győri Múzsa 5/2000. Főszerk.: Korcsmáros Gy?örgy. Gy?őr, 2000. 22-23. 8 Dr. Koltai Virgil: Győr színészete II. rész 1849-1885. Győr 1890. 26. 9 Uo. 28. 118
