Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre

Győr s^ínés^ete a 19. század m ásó di k fe lé ben

Latabár Endre győri évadjai

A mérsékelt sikerű évadot követően a híres színés2 dinasztia megalapítója, Latabár Endre színvonalas vendégjátékai következtek. 'Latabár 42 évig tartó színpadi működése alatt Győr mindig fontos szerepet játszott színészetében.10 Ezért indokolt, hogy részletesebben foglalkozzunk a győri színészetben betöltött szerepével, országos eseményekhez is kötve. Itteni vendégjátékait három, egymástól elkülöníthető korszakra oszthatjuk. A legendás színészdinasztia megalapítója 1812. november 16-án született a mai Kiskunhalason (Halas), ahol édesapja városi tanácsnok volt.11 Csokonait követve a debreceni kollégiumban bölcsészeti kurzusokat vett, majd beiratkozott a helyi Jogakadémiára. Másodéves volt 1831-ben, amikor egy tragikus baleset miatt kellett elhagynia a szülői házat. S ekkor újította fel ismét kapcsolatát Kilényi Dáviddal, a nemzeti színészet akkor már nagy öregjével.12 Innen számítva kezdődött el színészkarrierje. Hamarosan több, főleg zenés műveket játszó társulathoz szegődve az egész országot bejárta. Pályájának korai szakaszában első sikereit Kassán és Kolozsváron aratta, de kedvelték Szegeden, Baján, Budán, Komáromban, Pécsett és természetesen Győrben is.13 Főleg operákban szeretett játszani, amely műfaj színrevitelénél tenorszerepek sorozatát játszhatta el, többek között Győrben is.

Győri vendégszerepléseinek első korszakában mint kiváló énekest ismerhették meg a helyiek. így láthatták Bellini Norma és a Rómeó és Júlia c. operájában, Rossini Sevillai borbélyában, s olyan akkor divatos zenés darabokban, mint a Tankred, Zamba, Lumpaciavagabundus, Al-Catalani, Csörgősapka, A tündérkert Magyarhonban és még sorolhatnánk.14 Bár prózai szerepeket is gyakorta játszott, mégis mint énekes művészt szerették és tisztelték. Déryné egykori feljegyzéseiben rajongva emlékezik vissza Latabár zenés alakításaira:

„0 sokat megtett opera fönntartására. De mi lett volna Kilényi társulatából is, ha Latabár Endre nincs, midó'n Heinisch is a többivel ment? Azon idó'ben, midőn Latabár föllépett, mint már nagy, értelmes muzsikai tehetség minden apró és nagyobb város mind éneket akart hallani. Ugyan honnan termett vona elő a% az ismeret, zeneértelmesség ha Latabár nincs? Nem elég ha muzsikai értelmességét említem, de igazán csak ő tudott a »fából« hangotfacsarni.... ”15

A ragyogó énekesi pályafutás azonban 1838-ban véget ért, mert megerőltette a hangszálait. Ezután is színpad és zene közelben maradva ettől kezdve korrepetitor, karmester és gyakran, mint operarendező szerepelt a színlapokon. 1842-ben, miután

10 Márfi Attila: A győri színjátszás arcképcsarnokából: A legendás színészdinasztia megalapítója: Latabár Endre. In: Győri Múzsa 2/1999. Főszerk.: Korcsmáros György. Győr, 1999. 10-11.

11 Magfar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György'. Budapest, Akadémiai. 1994.

12 Molnár Gál Péter: A Tatabárok. Budapest, 1982. 10-12.

13 Márfi Attila: Tháliapapjai Pécsett. Pécs, 1998. 128.

14 Márfi Attila: Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században. In: Győri Tanulmányok, 16. Szerk.: BANA József. Győr, 1995. 97.

15 Márfi Attila: Fejezetek a győri színjátszás arcképcsarnokából. A nemzeti színészet Nagyasszonya, Déryné Széppataki Róza sikerei és kudarcai a „vizek városában”. In: Győri Múzsa 6./2001. Győr, 2001. Főszerk.: Korcsmáros György. 26-27.

119