Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

BANA JÓZSEF: Wennes Jenő, egy győri polgármester, ki betartotta a polgároknak tett ígéretét

Wennes Jenő, egy győri polgármester, aki betartotta a p o Igáro kn a k tett ígéretét...

Wennes Jenő bejelentése a győri I. Takarékpénztár igazgatóságába történt megválasztásáról 1910/78. kgy.

Wennes Jenő polgármester megválasztása 1913/474. kgy.

Wennes Jenő polgármester udvari tanácsossá történt kinevezésekor Mohi Antal beszéde 1914/161. kgy.

Wennes Jenő polgármester halálának bejelentése 1915/66. kgy.

Wennes Jenő polgármester hátramaradottjainak érdekében tett intézkedés 1915/68. kgy.

Wennes Jenő utca elnevezés 1915/185. kgy.

Wennes Jenő Zechmeister Károly polgármesterségének utolsó időszakában, a város alpolgármestere volt, lényegében ő intézte az érdemi ügyeket. Méltó utódnak mutatkozott. Szerepelt programjában a munkások lakásgondjainak megoldása, ezen belül a „Munkásotthon házépítő szövetkezet” anyagi támogatása. Beiktatásakor elkötelezte magát a munkások lakáshelyzetének javítása mellett. A következőket mondta:

„E helyett reá kell mutatnom ama kötelességünkre is, melyek a gyárak idehelye^ése folytán a munkásokkal sgemben a városra hárulnak. Eme kötelességünket röviden abban jelzem, hogy támogatnunk kell minden olyan törekvést, mely a munkásság helyzetén javítást céloz, induljon ki a% akár a társadalom, akár a közvetlen érdekelt munkásság részéről. E téren legközelebbi teendők a »Munkásotthon« házépítő szövetkezet anyagi támogatása. ”

A fiatal polgármester valóra váltotta ígéretét. A csekély kamatú hitelekből olcsó, kulcsrakész lakásokat építettek a szövetkezetek, a munkáslakás építésekre mintegy egymillió koronát irányoztak elő, bár ekkora összegre nem volt a városnak fedezete. Az építkezésbe mégis belevágtak. Ez volt a híres ágyúgyári lakótelep. Nagyarányú építkezések folytak ez időben. Győr községi vagyonalapja Szeged után a második legnagyobb tiszta vagyon volt. Az üzemek és a beruházások által képviselt vagyont tekintve Pozsony és Temesvár után a harmadik helyen állt. Ezek után érthető, hogy a győri lakáspolitika mintaszerű volt. A gazdasági stabilizáció, a város polgárainak gazdagodása, az okos pénzügy- és adópolitika megtöltötték a város kasszáját. A számos bérház, a kiadó szobák gazdag választéka, a fizetőképes kereslet miatt bevezettette a házbérkrajcárt, a házbérjövedelmek adóját. A kedvező feltételek miatt az alföldi munkáshadak ellepték a várost. Az első világháború és a haditermelés fokozta a munkások iránti szükségletet. Az úgynevezett ágyúgyári lakótelepek feladata volt az új városlakók lakásgondjainak enyhítése.

Határozottan visszautasította a számvevőségnek azt a korlátolt álláspontját, miszerint a város számára a közművek pillanatnyilag csak terhet jelentenek. Éppen ezek fokozatos fejlesztésével kívánt növekvő bevételekhez jutni.

Szigorú takarékosságot vezetett be és a bevételeket a nem jövedelmező városi ingatlanok eladásával is fokozta. A vagyonosodó polgárok, a jól fizetett munkások és közhivatalnokok voltak csak képesek a fogyasztásra. A fogyasztási adó szintén gyarapí-7