Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
BANA JÓZSEF: Wennes Jenő, egy győri polgármester, ki betartotta a polgároknak tett ígéretét
B a n a J ó ef tóttá a bevételeket, ehhez jött még a pótadó, a jövedelemadó és egyéb kisebb adónemek.2 Munkásságával nagy tiszteletet és megbecsülést vívott ki. Városunk nagyjai között tartjuk számon. 49 éves korában, 1915. április 27-én járványos gerincvelőgyulladás és agyhártyalobban hunyt el, mint Győr város polgármestere.3 Halálát követően utcát neveztek el róla. Díszes síremléke, amely Zászlós István alkotása, 1929-ben készült el. Meggyőződésem, hogy Wennes Jenő polgármester munkásságának vázlatos ismertetésével még korántsem zárult le annak a korszaknak a feldolgozása, amely oly jelentős fejlődést hozott, és mind a mai napig példa nélküli Győr történetében. Az alábbi függelékben Wennes Jenő polgármesteri működése áll a fókuszban. Közlöm a meghirdetett programjait, a korszak legjelentősebb beruházásának dokumentumát (Ágyúgyár), valamint az emlékének ápolására vonatkozó közgyűlési döntéseket. Függelék: Részlet Wennes Jenő polgármester 1906. december 13-14-én elhangzott beiktatási beszédéből: „16 éve szolgálom szeretett szülővárosomat, ez idő alatt mindenkor megmondtam őszintén és nyíltan véleményemet; most amikor tekintetes közgyűlés bizalmából a város vezetője lettem, kétszeres kötelességem ez. Ezért nyíltsággal és őszinteséggel kell kijelentenem, hogy tévedés volna azt hinni, hogy vezető munkásságom nyomán a pótadó azonnal le fog szállíttatni, ez a mai viszonyok között lehetetlen, ez idő szerint törekvésem csak az lehet, hogy a pótadó belátható időn belül ne emeltessék. Jelezhetem, hogy ezen cél elérése nagy kitartást és önmegtagadást igényel. Önmegtagadást, mert igen sok dolgot szebben és jobban vihetnénk keresztül, de anyagi erő hiányában szerényebb keretek közt kell maradnunk, ugyanis ismert dolog, hogy városunk közjövedelmei az adókról nem szólva — vagy stagnáló, legtöbb esetben eső, míg a közszükségletek aránytalanul emelkedő irányzatot mutatnak. Ehhez hozzájárul még az a fontos körülmény, hogy a legutóbbi közlétesítmények nyomán oly beruházások váltak szükségessé, melyek szükségszerű folyamányai az előzőknek. így az általános csatornázás folyamányaként újra kell köveznünk az egész várost, ami mintegy 1 300 000 korona költséggel fog járni. Itt említem meg, hogy részben az árvédelmi munkálatokból kifolyólag át kell építenünk az összes törvényhatósági utakat, mintegy 700 000 korona költséggel. Az újrakövezés nyomán más alapra kell fektetnünk az utcatisztítást, nevezetesen seprőgépekről kell gondoskodnunk. 2BANA József: A lövöldöző „Levél-hordozó”. Jegyzetek Győr történetének lapjaihoz. Győr, 2001. 168 o. (Városi Levéltári Füzetek 3.) 17. o. 3Győr polgármesterei. In: Győr története a kezdetektől napjainkig. Győri Millecentenáriumi előadások. Győr, 1997. o. 77-93. (Városi Levéltári Füzetek 1.) 8