Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
KOLLÁR Artúr András: „Emlékezés a halottaknak! Dicsőség az élőknek! Kenyér a rokkantaknak!”
Kollár Artúr András azt az 1930-ban megjelent könyvet, mely vitéz Gombos Zoltán gondozásában jelent meg. A Vitézek a világháborúban — Gjőr-Moson-Po^sony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei című kötetben vitéz Gombos a felsorolt megyékben élő, 1930-ig Horthy Miklós kormányzó által felavatott vitézek hősi cselekedeteit dolgozza fel harctéri jelentések és szemtanúk leírása alapján.2 A vadászzászlóaljhoz köthető legrészletesebb információhalmazt az 1940-es kiadású A Felvidék és a Kárpátalja hadtörténete 1914-1918 elnevezésű könyv szolgáltatta,3 míg az általános, vadászzászlóaljakhoz köthető ismereteket vitéz Németh Lajos munkásságából fakadóan ismerheti meg a nagyérdemű.4 Az 19. században történtekre Majoros Istvánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új- és Jelenkori Történeti Tanszék vezetőjének előadásaiból és publikációiból nyerhettem rálátást. Sajnálatos módon az első világháború kevésbé feltárt, mint a második világégés. Ezzel a témával foglalkozik Bállá Tibor és Galántai József, kiknek monográfiái a történelmi kontextusba helyezést segítették.5 A vadászzászlóaljakról általánosságban A vadászzászlóaljak történetében az 1805-ös dátum bír nagy fontossággal, ugyanis ez az a nevezetes év, amikor Bécsben és Alsó-Ausztriában az első állandó alakulatokat felállították. 1814-ben már 9 ilyen zászlóalj állt hadrendben és volt bevethető.6 A hadvezetés, elit alakulatokhoz méltóan, külön figyelmet szentelt a katonák erkölcsös magaviseletére. Ezért az Udvari Haditanács 1811. március 23-án elrendelte, hogy a tábori vadászzászlóaljak tagjai közül azokat a katonákat, akiket fosztogatás, dezertálás vétségében bűnösnek találnak, azonnal át kell irányítani a gyalogságba, mivel a vadászoknak magatartásukban megbízhatóaknak és makuládanoknak kellett lenniük. 1811-ben még egy fontos döntés született, ami a szolgálati időre vonatkozó eltéréseket igyekezett korrigálni és letisztázni. így a vadászok szolgálati idejét az eddigiekhez képest négy évvel meghosszabbították, és egységesen 14 évben szabták meg.7 A vadászokat sorozás után, az alapkiképzést követően választották ki a tisztek. A sorozást 1812-ben két-három helyen végezte a sorozási hatóság minden egyes hadi körzetben. Azt, hogy mennyi újoncot kellett kiállítani, a főparancsnokság rendeletileg határozta meg. Az alapkiképzésen átesett újoncokat további — a vadászparancsnokok és tisztjeik vezette —, az alakulat sajátosságaihoz kötődő kiképzés követte.8 A követelmények a tiszteknél és a legénységnél egyaránt magasak voltak. A vezetőknek 2 Vitéz Gombos Zoltán: Vitézek a világháborúban - Győr-Moson-Pozsony csonkavármegyék felavatott vitézeinek fegyvertényei. Győr, 1930. 3 De Sgardelli Caesar: A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete 1914-1918. Budapest, 1940. 4 Vitéz Németh Lajos: Aranylapok. Budapest, 1940. 5 Bállá Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon - Magyarország I. világháborús képes albuma. Scolar kiadó, 2003.; Galántai József: Az I. világháború. Korona Kiadó, Budapest, 2000. 6 Vitéz Németh Lajos: Aranylapok. Budapest, 1940. 4. old. 7 Franz Alberti de Poja: Geschichte des K und K Feldjagerbatallions Nr. 11. Kőszeg, 1905. 325. old. 8 Uo. 325-326. old. 44
