Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
MÉRLEG JOG - ÁLLAM - POLITIKA Jog- és politikatudományi szakfolyóirat IV. (2012) évfolyamának bemutatása (Albert András)
Mérleg A fog-Allam-Volitika IV. évfolyama 1 -es számának tanulmányai Bihari Mihály egyetemi oktató a Hatalom és legitimitás c. tanulmányában kifejtette, hogy miképpen jelentkezett a hatalom, legitimáció és a félelem kérdése Bibó István politikus és államtudós szellemi fejlődésében és gondolkodásában Gugüelmo Ferrero olasz jogász, történész tudományos elméletének hatására: „Bibó a társadalmi jelenségek magyarázata és elemzése kapcsán leginkább három fogalmat használ és alkalmaz a társadalmi összefüggések és a történelmi helyzetek elemzésére valamint az azokra vonatkozó következtetések levonása során, ezek: a hatalom, a legitimááó és a félelemé’3 4 Bihari Mihály nagyon lényegre törően mutat rá, hogy Guglielmo Ferrero és Bibó István gondolkodók egymásra találnak Bibó István állam tudós műveiben: ,A szellemi forrás, a szemlélet a magyarázó elemek Ferrerotól erednek, a bibói hozgájárulás és folytatás a tanítómesterhezf'A Sulyok Gábor A nemzetközi jog és a belsőjog viszonyának alaptörvényi szabályozása című tanulmányában kifejtette, hogy a nemzetközi jog és a belső jog közötti összhang biztosításának érdekében hozott erőfeszítések révén egy új alkotmánybírósági törvényt alkottak meg. Meglátása szerint a korábbi szabályozáshoz képest csak részben történt előrelépés: „Erényeként említhető például az egyedi normakontroll önálló eljárássá tétele és a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatának alapvetőjogok biztosa vagy bíró általi kezdeményezése. Hátrányaként kell azonban elkönyvelni az indítványozók körének több eljárásnál is tapasztalható beszűkülését, melyet a nemzetközi jog és a belsőjog összhangja szempontjából mérsékelt relevanciával bíró alkotmányjogi panasz, intézménye aligha lesz képes ellensúlyozni.”5 Deli Gergely Mi a jog c. tanulmányában Hart jogelméletének górcső alá vételével, a római jog tükrében keresi a választ a címben megfogalmazott kérdésre. A szerző a jog fogalmának meghatározására tett kísérletet annak ontologikus fejtegetésével, különös tekintettel Hart jogfelfogásának kritikai aspektusaira.6 Göndör Éva A nők munkában való részvétele és az anyaság védelmének munkajog} eszközei a gyermekgondozási segély bevezetéséig c. munkájában a 18. századi Magyarországon élő nők munkához való jogának elismertetéséért tett erőfeszítések történetét mutatta be, az 1850-es évektől kezdve az 1950-es évekig bezárólag. írása hiánypótló, hiszen ebben a témában viszonylag kevés számú publikáció jelent meg. Glavanits Judit A kockázati tőke jogi fogalmának meghatározása c. munkájában a tőkebefektetési formáknak, szerződéseknek és egyezményeknek a jog szempontjából történő vizsgálatára vállalkozott. Jaromir Tauchen német nyelvű Zum Verfahren vor deutschen Strafgerichten im Protektorat Böhmen und Mahren c. cikkében részletesen foglalkozott a német büntető jogszolgáltatás kérdéseivel. Milassin László Boeing kontra Airbus, vagy „légi óriások kereskedelmi háborúja” c. művében az európai Airbus és az amerikai Boeing között kirobbant kereskedelmi vitáról számolt be a WTO eljárás alapján. A ]og-Allam-Politika folyóirat negyedik évfolyamának első száma Dobos István Mi lesz veled társasági törvény, mi lesz veled cégtörvény? című recenziója, valamint Almási Tibor győri művészettörténész Péreli Zsuzsa Aequilibrium című műalkotásáról és a számban közölt többi Péreli Zsuzsa gobelin képekről szóló írása zárja. 3 Bihari Mihály: Hatalom és legitimitás In: ]og-Allam-Politika. 1/2012. IV. évf. 3. o. 4 I. m. 14. o. 5 Sulyok Gábor: A nemzetköz jog és a belső jog viszonyának alaptörvényi szabályozása. In; jog-Állam-Politika. 1/2012. IV. évf. 55. o. 6 Deli Gergely: Mi a jog. In; jog-Allam-Politika. 1/2012. IV. évf. 61 .o. 128
