Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
MÉRLEG JOG - ÁLLAM - POLITIKA Jog- és politikatudományi szakfolyóirat IV. (2012) évfolyamának bemutatása (Albert András)
Mérleg A Jog-Allam-Politika IV. évfolyama 2-es számának tanulmányai Domokos Andrea Kriminológia és büntetöpolitika Magyarországon a globális kihívások korában c. munkájában arra keresi a választ, hogy a büntetőpolitika és a kriminológia miként reagál a világgazdaság és a pénzpiac válsága okozta problémákra. A szerző határozott álláspontja a következő: „...a büntetőpolitika a^ állam általános politikájának integráns része, és a társadalom-gazdaság -, illetve oktatáspolitikával szoros összhangban szabályozandó terület.. .”7 Dobos István A. gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új polgári Törvénykönyv tervezetében c. munkájában bemutatja a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó jogszabályozás történetét az 1988. évi VI. törvénytől a társasági törvények és az új Polgári Törvénykönyv szabályozásáig.8 Kecskés Gábor A jogellenes magatartásból eredő államfelelősség kodifikáríójának története című tanulmánya a modern államok szerveinek nemzetközi jogsértésekért való felelősségét kutatja. A külföldi állampolgárok anyagi javaiban esett károkért való állami felelősség érdekében létrehozott kodifikációs törekvések történetébe enged betekintést.9 Menyhárt Adám A tévedés fogalma és kategóriái a német polgárijogban a BGB és a bírói gyakorlat alapján c. munkájában a tévedés fogalmának gyakorlati értelmezésére és jogi következményeinek bemutatására vállalkozott, különös tekintettel a német polgári jog tükrében. Siklós Iván római jogász Az eredeti állapot helyreállítása mint érvénytelenségi jogkövetkezmény problémaköréhez a római jogban és a magfar polgári jogban c. írásában az in integrum restitutio fogalmának értelmezésére, továbbá az integrum restitutio mint az érvénytelenségi jogkövetkezmény problematikájának megfejtésére vállalkozott a magyar polgári jog és a római magánjog alapján.10 11 Albert András Bethlen Miklós erdélyi kancellár pere. A Habsburg politikai hatalom igazságszolgáltatása, 1704-1712 c. tanulmánya'1 a 17-18. század fordulóján tevékenykedő erdélyi politikus, Bethlen Miklós kancellár politikai peréről szól. A Habsburg-udvar kezébe került Columba Noe c. röpirata miatt vádat emeltek ellene és ezzel kezdetét vette a 18. századi Erdély legfontosabb politikai pere. A perbefogott Bethlen Miklós kilátástalan politikai helyzetét és a korabeli jogi viszonyokat nagyon frappánsan és lényegre törően ecsetelte a szerző. A mű jogtörténeti szempontból különösen fontos adatokkal szolgált. Az olvasó a korabeli igazságszolgáltatásba és politikai hatalmi törekvésekbe nyer betekintést. 7Domokos Andrea: Kriminológia és büntetőpolitika Magyarországon a globális kihívások korában. In: Jog-Allam- Politika. 2/2012. IV. évf. 3. o. 8 Dobos István: A gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új polgári Törvénykönyv tervezetében. In: Jog-Allam-Politika. 2/2012. IV. évf. 155. o. 9 Kecskés Gábor: A jogellenes magatartásból eredő államfelelősség kodifikááójának története”. In: Jog-Allam-Politika. 2/2012. IV. évf 35. o. 10 Siklós Iván: Az eredeti állapot helyreállítása mint érvénytelenség} jogkövetkezmény problémaköréhez a római jogban és a magfar polgári jogban. In: Jog-Allam-Politika. 2/2012. IV. évf 35. o. 11 Albert András/ Bethlen Miklós erdélyi kancellár pere. A Habsburg politikai hatalom igazságszolgáltatása, 1704- 1712. In: Jog-Állam-Politika. 2/2012. IV. évf 35. o. 129
