Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján
Tervevetek a győri villamos megvalósítására ... álló, ahol lehetőség lenne a villamosok, helyi és helyközi autóbuszok, valamint a vasút közötti közvetlen átszállásokra. A Marcalvárosban lévő végállomás melletti területen pedig járműtelepet és egy nagyobb parkolót lehetett volna kialakítani, így a Ménfőcsanak és Győrújbarát felől érkezők számára a P+R rendszer lett volna megvalósítható. A tervezetből kimaradt Újváros, ami érthető is, hiszen az 1960—1990-es években a város déli részén felépült lakótelepeken (Adyváros, Marcalváros, Szabadhegy) élők városba történő eljutása élvez prioritást. Szembeötlő ugyanakkor, hogy változatlanul fenntartja az igényt a 100 évvel korábbi tervezetekhez hasonlóan, hogy a Belvárost is villamosvágányok hálózzák be.31 Az interneten elérhető anyagok közül a Winkler Ágoston mérnök által üzemeltetett honlap szolgáltat további érdekességeket és értékes adalékokat a győri villamos 21. századi megvalósításával kapcsolatban. Bár sem a Kisalföld cínű napilap cikkei, sem Winkler Ágoston alkotásai nem képezik történeti vizsgálat tárgyát, érdemes egy-két adatot megemlíteni, és összehasonlítani a bő 100 évvel korábbi tervekkel. Az egyik, egyébként szintén 2005-ből származó terv a városi közgyűlési előterjesztésnél merészebb célokat, nagyobb távolságokat fogalmaz meg. Feltűnő a nemzetközi vasúti közlekedésben is fontos szerepet játszó, a várost átszelő vágányok kihasználásának terve, amelyek mentén a meglévő központi mellett, három további csomópontot terveztek kialakítani. Az elképzelés szerint ezek a Belvároshoz közeli teherpályaudvarnál, Marcalvárosban, illetve Újvárosban a soproni és hegyeshalmi vonalak szétágazásában helyezkedtek volna el. Céljuk, hogy a Belvárost átszelő villamosok közvetlen és gyors továbbjutási kapcsolatot létesítsenek az elővárosi viszonylatokban. A dualizmuskori tervezetek is küzdöttek azzal, hogy a szűk Belvároson hogyan vezessék át a vágányokat, nincs ez másként a mintegy évtizede született elképzelések esetében sem. A város déli részén lévő lakótelepeket, valamint Újvárost, Révfalut és Likócsot is összekötő villamosok találkozási pontja a Baross út lett volna, ahonnan nyugati irányba a Kazinczy utcán a Bécsi kapu tér felé, míg keleti irányba a Bajcsy-Zsilinszky, illetve Pálffy utcán a bevásárlóközpontig húzódtak volna sínek. A tervben egyébként — ahogy az alábbi ábrán is látható — két hídon is villamossíneket helyeztek volna el, bekapcsolva így a hálózatba Újváros és Sziget, illetve részben Révfalu területét is. 31 Eredics Imre alpolgármester előterjesztését lásd (http://kozgyules.gyor.hu/data/files/kozgyulesek/134gyorkozossegikoz.pdf, a letöltés időpontja: 2013. április 30.). Az előterjesztés alapját a Koren Csaba, Prileszky István, Horvát Ferenc: Győr kötöttpályás közlekedési rendszerének kialakítása, tanulmányterv, Széchenyi István Egyetem, Győr, 2005. augusztus 31. c. tanulmány képezte. 107
