Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Győr a modellváltó város 12. táblázat Magyar Waggon és Gépgyár Részvénytársaság alapító részvényesei Lederer Emil 2 600 részvény 260000 Ft Lederer Richard 1 800 részvény 180 000 Ft Wottitz Károly 300 részvény 30000 Ft Wottitz Gusztáv 50 részvény 5000 Ft Feldbacher Rudolf 50 részvény 5 000 Ft Rappoch Frigyes 50 részvény 5 000 Ft Kaczander Zsigmond 50 részvény 5 000 Ft Fischer Sándor 50 részvény 5 000 Ft Szávay Gyula 50 részvény 5 000 Ft Forrás: A cégbírósági anyagra alapozott saját szerkesztés. A befektetett tőke megoszlásából látható, hogy a Lederer testvéreken kívül a többieknek csak „díszítő'” szerepük volt, lényegében a szeszgyári szakembergárdáról volt szó. Csupán Feldbacher Károly és Szávay Gyula volt új ebben a csoportban. Teljesen hiányzott a nagykereskedelmi tőke, de a győri szakembergárda jelenléte már egyáltalán nem szimbolikus. Noha Wottitz Károlyon kívül anyagilag nem sokat kockáztattak, mégis jelzi érdeklődésüket a gépipari vállalkozások iránt. Az első másfél évtizedben nagyon szolid a győriek jelenléte. Egyedül Fleischmann Mihály gabonakereskedő jól ismert neve jelent meg egy kisebb részvénycsomaggal. Még ennél is óvatosabb volt Jerfy Antal, de azért vásárolt részvényt. Gyártörténet hiányában nehezen lehet értelmezni a vállalkozás további sorsát. Az 1901. november 25-én tartott közgyűlés szerint a Lederer család jóvoltából közel 60%-kal nőtt a befektetések mennyisége, és a gyár ekkorra már 1700 munkást foglalkoztató „mammutüzemmé” vált. 1902- től viszont már nem tudott osztalékot fizetni, és fél évtized vajúdása után Lederer Ágost eladta részvényeit a Wiener Bankvereinnek. 1928-tól jelentős befektetésével tűnt még fel az Allgemeine Verkehrsbank. A Wiener Bankverein 79 350 az Allgemeine 39 046 részvénypakketjével szemben a helyi legnagyobb befektető, Hegyeshalmy Fischer Lajos 3000 részvénye egészen eltörpült. A részvényesek 1h-a azonban győri volt, még ha befektetéseik értéke nem is volt számottevő. Láttuk, hogy a Szeszgyár és a Vagongyár az alakulás körülményeit tekintve a részvénytársaságok két különböző típusát jelenti. A városban működő két olaj gyár ugyancsak két eltérő kategóriába sorolható. Sajnos az 1851-ben Kohn Adolf által alapított üzemről kevés adatunk van. Azt tudjuk, hogy a cégalapító 1820-ban Jemnitzben született, de 1848-tól kezdve már Győrben élt. Egyes források szerint sógorával, Austerlitz Henrikkel közösen alapította az üzemet.26 A 250-400 munkást, foglalkoztató 26 Győri Hírlap, 1909. november 18. 1. o. 37
