Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése 58. forrás 1913. március 31. Győr város Közgyűlésének határozata az építendő ágyúgyárnak adott kedvezmények tárgyában Az 1913/XXII tvc. értelmében Győr területén a Skoda művek által létrehozott ágyúgyár az utolsó nagy ipari beruházás a dualizmus korában. A pénzügyminisztériumi leirat alapján 1914-ben meginduló építkezést követően 3 éven belül teljesen felépült a gyár. A megszálló román csapatok 1919-ben teljesen felszámolták, berendezéseit elszállították A gyárral kapcsolatban további információ szerezhető a beruházást irányító építész, Fiala Géza művéből: Arbeiterkolionie der Kannonfabriks A.G. In Győr. Tárgyaltatott a m. kir. pénzügyministernek 1356. P. M. 1913 sz. leirata a tervezett magyar ágyúgyárnak adandó kedvezmények tárgyában. 1. A törvényhatósági bizottság a tanács mint állandó választmánynak, a gyáralapító bizottság véleményével is támogatott 17/biz. 1913. sz. javaslatára min- denekeló'tt hálás köszönetét mond a pénzügyminister Úr O nagyméltóságának azon elhatározásáért, mellyel hajlandónak nyilatkozott, a törvényhozás elé teendő' előterjesztésében a magyar ágyúgyárnak Győrött való létesítését javaslatba hozni, egyben a létesítésnek a leiratban részletezett feltételeit elfogadja, azoknak teljesítésére magát feltétlenül kötelezi. 2. Miután a magyar ágyúgyár céljaira a leirat 1. pontja alatt kívánt 20 kát. hold- nyi területnek tulajdonjogilag való ingyenes átengedése az 1912. évi 58 te. 10. §-a94 szerint névszerinti szavazással döntendő el, elnöklő főispán által feltett azon kérdésre hajlandó-e a közgyűlés a város tulajdonát képező 8504., 8505., 8506. és 8508. kát. hrsz. parcellákat, továbbá a 8476., 8474. és 8473. kát. hrsz. parcellákból a csatolt vázrajz szerint a 20 holdhoz szükséges részleteket: ösz- szesen 20 = húsz kát. holdnyi területet a magyar ágyúgyár céljaira tulajdonjogilag ingyen átengedni, a jelenlevő 78 biz. tag: Adler Károly, Alexy Géza, Baracs Sándor, Barsi József, Barilich Lőrinc, Bihar Jenő, Bíró Elek, Börzsönyi Arnold, Dezső Pál dr., Fábián Sándor, Fekete Gyula, Fekete László, Fischer Gyula dr., Fleischmann Mihály, Fleischmann Zsigmond, Folkner Károly, Fügi Rezső, Fürst Mór, Georgievic György, Gerő Mihály, Gnasszer Dezső, Gollovitz László, Gross Gusztáv, György Károly dr., Hlatky Schlichter Lajos, Hilbert Ferencz, Hüber Dániel, Inkei Béla dr., Izsó Vincze, Kaszás Sándor, Káldy Lajos, Káldy Mihály, Krausz Miksa, Kucsera Dávid, László Ferencz, László József, Legény Béla dr., Lengerer István dr., Lóránt Samu, Lovász Nándor, Meller Ignác, Meller Károly, Ménes Ignácz, Mohi Antal dr., Németh József, Németh Károly dr., Niernsee Ferencz, Nits Pál, Perl József, Piczek György, Rapoch Frigyes dr. Schnabel Zsigmond, Szalzer Miksa, Szendrői Mór, Szam- mer Ernő dr., Tauber Károly, Varga Miklós, Wollner Miksa, Wottitz Gusztáv, Zechmeister Kálmán, Wennes Jenő polgármester. Angyal Armand dr. főkapitány, Farkas Mátyás főjegyző, Hőfer Vilmos dr., Eberth Géza tanácsosok, Er94 A városok fejlesztéséről szóló törvény módosította az 1886. évi XXII. a községekről szóló tvc. a községi törzsvagyonra vonatkozó részeit. Ennek értelmében egy törvényhatósági joggal felruházott városban egy ingatlan eladható felsőbb hatósági engedély nélkül is, pusztán tanácsi határozattal, amennyiben értéke nem haladja meg az 50 000 Kr-t. 237
