Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
VI. A gyáripar fejlődése 1896–1917
A gyáripar fejlődése dély Ferencz főmérnök, Petz Lajos dr. t. főorvos, Erdélyi Iván árv. ülnök, Fel- dinger Jenó'h. fó'számvevő, Sefcsik Ferencz levéltáros, Kiss Géza dr. I. jegyző, tb. árv. ülnök, Major János II. számvevő, Späth Gyula II. jegyző, Koller Jenő árv. jegyző, Kukorelli Márton közgyám, Mesterovics Iván, m. kir. gazd. felügyelő „igen”-nel, míg nem-mel senki sem szavazván, elnöklő főispán egyhangúlag határozatkép kimondja, hogy Győr szab. kir. város közönsége a tulajdonát képező, fentkörülírt Húsz /:20:/ kát. holdnyi területet a magyar ágyúgyár céljaira, tulajdonjogilag ingyen átengedni. 3. A közgyűlés a gyár további fejlesztésére, valamint munkás és tisztviselő lakások esetleges építésére a város tulajdonát képező 8471., 8472., 8473., 8474., 8476., 8497., 8500., 8501., 8502. és 8503. kát. hrsz. területből mint egy 36 = Harminchat kát. holdnyi területre nézve □ ölenkinti 8 = nyolcz koronás ár mellett a magyar ágyúgyár céljaira az elővételi jogot 10 éven át tehát 1923 év deczember 31-ig biztosítja. 4. A közgyűlés felhatalmazza a város tanácsát, hogy amennyiben a 2. pont alatt ingyen átengedett és a 3. pont alatt elővételre kijelölt területek elhelyezésében változtatás kivántatnék, úgy e tekintetben végérvényes egyezséget köthessen, ezt azonban a közgyűlésnek alakszerű határozathozatal céljából bejelentse. 5. A közgyűlés elhatározza és kötelezettséget vállal, hogy a város költségén és azonnal a gyár alaptervének megállapítása után: a) a gyár telkéhez vezető gázzal világított makadám utat létesít; b) a közcsatornát megfelelő méretezésben a gyárig meghosszabbítja c) gáz és vízvezetéket létesít a gyár részére oly mértékben, hogy abból a gyár szükséglete fedezhető legyen; A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a gyár üzeméhez szükséges víz, rendszerint artézi kút útján fog fedeztetni és így a városi vízvezetéki víz csak az artézi kút létesítéséig az építkezéshez, s annak létesítése után pedig ha a gyári vizek szolgáltatásában később bármi okból fennakadás állana be, csak átmenetileg fog a gyártási célokra felhasználtatni. A vízvezetéki víz, csatorna és gáz használatáért a vonatkozó városi szabályrendeletekben megállapított díjak fognak a gyár által fizettetni, félreértések kikerülése céljából megjegyeztetik, hogy csakis a gyári üzemhez esetleg lakások világításához szükséges légszesz ára lesz a gyár által megfizetendő. A gyárhoz vezető utak világításához szükséges légszesz árát a város viseli. 6. A város kötelezi magát, hogy a magyar ágyúgyárat felállító részvénytársasággal azonnal annak megalakulása után a 2., 3. és 5. pontokban foglaltaknak megfelelő szerződést megköti. 7. A 2., 3. és 5. pontokban foglalt kedvezmények és kötelezettségek ellenében Győr szab. kir. város közönsége a kötendő szerződésben felvenni kéri, hogy ameny- nyiben az ingyen átengedett területek a jövőben bármi okból nem gyári célokra használtatnának fel, úgy azok vagy visszaadassanak a városnak, vagy azoknak négyszög ölenkint 10 = Tíz koronával számított becsértéke téríttessék meg, az ágyúgyár tetszésére bízván, hogy melyik megtérítési kóddal kíván élni: 8. A közgyűlés a) a makadám út létesítési költségeit 29 000 k-ban b) a köz és csatorna meghosszabbítását 23 000 k-ban c) a vízvezeték meghosszabbítási költségeit 26 000 k-ban d) a légszesz vezeték létesítését 33 000 k-ban e) bérlők kártalanítását, áthelyezett utak rendezését, birkelér környékének fásítását 9 000 k-ban Összesen: 120 000 238
