Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
V. Kereskedelem és közlekedés 1872–1893
Kereskedelem és közlekedés bevágóbb érdeke, de egyúttal kiváló országos érdek is, amennyiben városunk szerencsés földrajzi fekvésénél fogva és mint egyik végváros a fó'város után egyedül van hivatva a keletről országunkon keresztül vonuló kereskedelmet nyugoti külfölddel közvetíteni annyival is inkább, mert városunk az év minden szakában az olcsó vízi úton megközelíthető, és innen különösen az ebenfurth— leobersdorfi vasútvonalnak a forgalomnak lett átadása által a szélrózsa minden irányában könnyű a közlekedés; tagadhatatlan tehát, hogy ha azon kereskedelem, mely az időközönkint előforduló kereskedelmi conjuncturáknál fogva a fővárosban nem maradhat, hanem onnan tovább vitetik, nem egyenesen Bécsbe irányul, ha nem városunk közvetítésével megy külföldre, amellett hogy városunk kereskedelme fejlesztetik, az ország érdeke is kívánja, amennyiben kiváló országos érdek az, hogy a kereskedelem, a mig csak lehet, a legvégső pontig az országon menjen keresztül, és az azzal járó forgalom előnyeit az ország lakossága élvezze. Hogy ez elérethessék, első helyen szükséges, hogy városunk úgynevezett átra- kodóhelynek (:Umschlagplatz:) jelöltessék ki, mely élvezve a reexpeditió előnyeit, az országos kereskedelmet a főváros után legczélszerübben és az ország érdekeinek leginkább megfelelően közvetítheti. Törvényhatósági bizottságunk teljes tudatában annak, hogy a reexpeditió előnyei csak úgy adhatók meg, ha biztosíték nyujtatik az iránt, hogy ezzel visszaélés nem történik, folyó évi april hó 24-én tartott közgyűlésén 152 szám alatt „Győr szab. s kir. városi áruraktár” czím70 alatt áruraktári intézmény létesítését határozta el, melynek kezelését és ügyvezetését városunk első rangú kereskedelmi czégeikből alakult consortiumnak adta át, a consortiummal kötött szerződést ugyan törvényhatósági bizottságunk folyó évi május hó 20-án tartott közgyűlésén 181. szám alatt tárgyalta és egyhangúlag elfogadta. Midőn ezen szerződést kegyes tudomás vétel végett mély tisztelettel Nagyméltóságod elé terjesztenék, az előadottak folytán és vonatkozva Nagyméltóságodnak 1883-ik évi april 20-án kelt 10.412 szám alatt a „győri Lloyd” kereskedelmi testülethez intézett magas rendeletére az iránt esedezünk: Kegyeskedjék a tárgyalásokat felvétetni az iránt, hogy a dunagőzhajózási társaság hajóin a „Győr szab. s. kir. városi áruraktár”-ba érkezett gabonaszál- litmányok, innen a társulat által akár bel-, akár külföldi állomásaira történendő tovaszállitás esetére, a reexpeditió kedvezményében részesittessenek, — továbbá hogy a győri áruraktárba szállitott s onnan más állomásokra továbbítandó árukra a magyar állam-vasút, a magyar nyugoti, - a győr-sopron-ebenfurthi vasút és a dunagőzhajózási, — valamint a győri gőzhajózási társaság közt, a törött forgalomban való szállításnál alkalmazandó combinált díjtételek állapíttassanak meg, minthogy most már az áruraktári intézmény szervezése által Győr városa kellő alapot nyújt. Alázatos kérelmünk megújításával maradtunk Nagyméltóságu minister urnák, Kegyelmes urunknak alázatos szolgája Győrött 1884-ik évi május hó 20-án Győr szab. kir. város közönsége annak nevében: MOL K 229 1889-9-8505. Nagy Pál polgármester 70A közgyűlési határozat értelmében egy konzorciumot hoznak létre, hogy áruraktárakat létesítsenek a városban. A város ez időben nem rendelkezett ehhez megfelelő' tökével, így a kereskedelmi élet jelentó'sebb szereplőd hozták létre a vállalatot. Ennek létrehozásában azonban a közgyűlés is közreműködött annyiban, hogy Zechmeister Károly, későbbi jeles polgármester, vezetésével bizottságot küldött ki, melyben a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Társulat vezetői tagjai is szerepet vállaltak. 195
