Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Borbély Tamás: "…Az elvek, amiket mi képviselni szeretnénk, azok örökök, változatlanok.” Dr. Söveges Dávid bebörtönözése
Süveges Dávid bencés szerzetes, gimnáziumigazgató bebörtönzése A vizsgálati színjáték A Söveges Dávid elleni eljárás során 1957. április 24. és május 21. között került sor a kihallgatásokra. A kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint tematikus rend szerint következtek a kérdések. Összevetve más, párhuzamos perekkel, Söveges Dávid pere egyáltalán nem kapott nyilvánosságot. Az a tény pedig, hogy a per pusztán néhány kihallgatásból állt és tanúk meghallgatása nélkül zajlott, azt a feltételezést látszik alátámasztani, miszerint ez az ügy csak azután fordult valóban komolyra, miután a brutális megverés tényét már nem lehetett elhallgatni. Ügyet kellett „kreálni” és ítéletet hozni. A következőkben igyekszem bemutatni, hogy milyen „bizonyítékokra” épített a vád. Az első kihallgatáskor, 1957. április 24-én,26 a Pannonhalmi Távirati Iroda volt a kérdések középpontjában. A Pannonhalmi Távirati Irodát Dávid atya szervezte meg, szavai szerint többek között azért, mert „ ... az apátságban kevés volt a rádió és így igen sok ferde hír terjedt el az intézeten belül. ” A sok téves információ és az általános kíváncsiság miatt létrehozott távirati iroda Dávid atya emlékezete szerint mindössze egy-másfél napig működött, és november 3-án szűnt meg.27 Ez nagyjából négy vagy öt alkalmat jelentett. A különböző rádiók híreiből összeállított jelentéseket az igazgató az intézet falitáblájára függesztette, így mindenki számára elérhetővé vált a valós politikai helyzet megismerése. A jelentések sokszor külföldi forrásokat is felhasználtak, így például egy ízben információt közöl arról, hogy „az osztrák parlament mai ülésén az elnök a napirend előtt meleg szavakkal emlékezett meg a magyar szabadságharcról”. A házkutatás során lefoglalt dokumentumok egyébként többnyire az aktuális nap friss híreit közük rövid, távirati formában. Nyilvánvalónak tűnik, hogy néhány rádióban hallott hír legépelése és kifüggesztése nem kimondottan nevezhető államellenes izgatásnak, sőt a hírek megismerése inkább a nyugalom megőrzését szolgálhatja. A Pannonhalmi Távirati Iroda néhány napos működése azonban mégis az egyik legfontosabb bizonyíték lesz Dávid atya bűnösségét illetően. A következő, április 27-iki kihallgatáson Söveges Dávid forradalom alatti tevékenysége került a középpontba. Itt rövid bepillantást kaphatunk az 1956-os forradalom alatti Pannonhalma „mindennapjaiból”. Ahogyan Dávid atya elmondta, október 23-át követően ő maga nem hagyta el Pannonhalmát. A forradalmi események idején a tanítás a gimnáziumban megállás nélkül folyt a decemberi szénszünetig.28 2Í’ Rendkívül érdekes kérdés az, hogyan lehetséges, hogy az első kihallgatásra április 24-én került sor, mikor a dokumentum több helyen kiemeli, hogy Söveges Dávid április 28-ig kórházban feküdt, ezért nem lehetett kihallgatni, miközben a kórházi zárójelentés ugyancsak április 24-én kelt. GYMSML. XXV. 11. GYMB. B 760/1957 Dr. Söveges Dávid ügye, Rendőrségi vizsgálati iratok. 27 A PTI lefoglalt dokumentumainak dátumaiból kiderül, hogy a PTI két napig, október 29. és 31. között működött. 28 Ezt a tény többször kiemeli majd Söveges Dávid és védelme, hiszen nem mellékes tény, hogy 91
