Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Borbély Tamás: "…Az elvek, amiket mi képviselni szeretnénk, azok örökök, változatlanok.” Dr. Söveges Dávid bebörtönözése
Borbély Tamás Dávid atya elmondásából kiderül, hogy október 26-án Győrszentmártonban tüntetés volt, de a bencés diákok ezen nem vettek részt, hiszen rendesen folyt a tanítás. Pusztán egy küldöttség érkezett a faluból azzal a kéréssel, hogy a magyar zászlót tűzzék ki. Ennek a kérésnek az igazgató eleget tett. A „legforradalmibb” eseményekre október 28-án került sor, amikor is egyes növendékek Győrbe készültek szökni. Dávid atya elmondása szerint, amikor a szökés ténye kiderült, egyből telefonált az állomásra, hogy a diákok azonnal térjenek visz- sza a gimnáziumba. Mikor azok nem engedelmeskedtek, motorkerékpárral utánuk küldött két nevelőt, akiknek sikerült megakadályozniuk, hogy a fiatalok Győrbe szökjenek.29 Ezt követően csak november 1-jén volt a faluban egy rövid ünnepség, ahol szavalatokra és egy pár perces beszédre került sor. Innen mindenki a temetőbe tért, ahol a hősi halottakról tartottak megemlékezést. A forradalmat követően Dávid atya karácsony és szilveszter idején tartózkodott Budapesten rokonlátogatás céljából. Itt kapta egykori diákjaitól a két Háy [Gyula] verset és Déry Tibor felszólalását. Dávid atya a következőket mondja ezzel kapcsolatban: „Én ezeket magammal hoztam, ott el sem olvastam, hanem csak idehaza olvastam el. Engem érdekel az irodalom és ezért is hoztam magammal... ”.30 31 Az 1957. május 3-iki kihallgatáson a „kormány ellen izgató röplapok" kerültek a középpontba. Dávid atya elmondása szerint ezeket a röplapokat pusztán kordokumentumként kívánta megőrizni, senkinek tovább nem adta őket. Mint állítja, nincs tudomása arról, hogy a gimnáziumban valaki plakátot készített és helyezett volna ki a falra, ha ez mégis megtörtént, az csupán valamely osztályteremben lehetséges. Hogy a vizsgálók honnan szereztek információt bármiféle plakátról, azt nem tudni. A vizsgálati anyagban sehol nem esik szó plakátról. Külön témává alakult 1957. május 16-án a három pontból álló „Pannonhalmi széljegyzetek a magyar szabadságharchoz” című, Dávid atya által írt beszédvázlat, amely a 3. és 4. osztályos diákok előtt mondott el valamikor november elején. A beszédvázlat célja Dávid atya szerint a következő: „az volt a célom, hogy a szélsőséges megítélés helyett egy erkölcsi megítélést adott a hallgatóknak, valamint ezzel az volt a célom, hogy megszüntessem a forradalmaskodást az intézetben '1 A jól láthatóan elsősorban a pannonhalmi diákság számára erkölcsi iránymutatásnak szánt beszédvázlat később a vádirat egyik sarkalatos pontja lett. Ezen a ponton lehetett ugyanis a gimnáziumigazgató „reakciós”, „ellenforradalmi” nézeteit leginkább igazolni. A Kerepesi Miklós fővizsgáló által feltett kérdések egyértelművé Pannonhalmán a forradalom idején valóban folyamatosan volt tanítás, amit naplókkal is bizonyítani lehetett. Jellemző, hogy az ügyészség és a bíróság soha nem vette figyelembe ezt a tényt. GYMSML. XXV. 11. GYMB. B 760/1957 Dr. Söveges Dávid ügye, Rendőrségi vizsgálati iratok. 29 Ugyancsak jellemző, hogy ezt a szökést a későbbiekben éppen az igazgató ellen fogják felhasználni, mintha ő lett volna a felbujtó. 30 GYMSML. XXV. 11. GYMB. B 760/1957 Dr. Söveges Dávid Ügye, Rendőrségi vizsgálati iratok. 31 GYMSML. XXV. 11. GYMB. B 760/1957 Dr. Söveges Dávid ügye, Rendőrségi vizsgálati iratok. 92
