Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)

Székely Zoltán: A Szemenyei-ház

A- S ^emenyei-há^

val az erődítményektől elvárt szilárdság és erő vizuális megjelenítője." A kapu alacsony szárkövei erőteljesen kiülő vállköveket hordoznak, amelyek a félkör alakú, élszedett boltívet tartják; a zárókövet a magassága teszi hangsúlyossá. (7. kép) E kapuzat és a hozzá tartozó folyosó ikerpárja került elő a Szemenyei-házban, amely az ágyúterasz felé közlekedett. (8. kép) E kettős folyosó jól látható egy, az 1720 körüli évekre datálható, francia feliratozású felmérési rajzon is.11 12 (9. kép)

A bástyáiul fentebb leírt kialakítása már a Ferabosconak tulajdonítható 1564-es alaprajzon is látható, így a kazamaták, valamint az oda vezető lejáratok és kőkeretes kapuzataik készítése is az 1560-as esztendőkre tehető. E datálást tovább erősíti, hogy a lejáratok kereteinek rusztikus kiképzése párhuzamba állítható az 1568-ra elkészült Bécsi-kapu Feraboscohoz köthető, igényesen megformált architektúrájával is.13

Mindkét kazamatafolyosó jelentősen, közel 6,5 m hosszan előreugrik a várfal belső oldalához képest, amely mind a Schüffer-ház, mind a Szemenyei-ház udvarának nyugati falaként ragadható meg. Ebből logikusan következik, hogy a várfalak belső oldalához már eredetileg, építésük idején is csatlakoztak valamiféle épületek. Nyilvánvaló módon ezek csak katonai rendeltetésüek lehettek. Tetőzetük nem magasodhatott a várfal fölé, mert az elsőrendű célpontot nyújtott volna az ostromlóknak: az ágyútüzben leégő, illetve összeomló szerkezete egyaránt akadályt jelenthetett volna a várfalon, illetve a várfal mellett mozgó csapatoknak. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ezek az épületek a várfal belső teraszával egymagasságú, boltozott és földtöltéssel fedett építmények voltak. Dániel Speckle várépítészeti könyvének14 bástyatervei között is láthatunk hasonló megoldásokat. A Feraboscohoz köthető 1564-es alaprajz utcarendezési terve azonban ugyanúgy nem jelez az adott helyen épületet, miként az 1610-es években készült felmérési rajz sem. Ám e rajzok számos sematikus vonása miatt ez nem perdöntő. A Bécsi kapu tér 3. sz. Schäffer- házban végzett falkutatás eredményei szerint viszont az 1560-as években már állhatott valamiféle boltozott épület a várfalhoz támaszkodva.15

11 A várkapuk reneszánsz esztétikájáról: Székely 2003, 91-92.

12 E felmérési rajzot Maggiorotti- Ban ti 1933, 5. ábra közölte s datálta 1561 -re. Pfannl 1944, 9. azonban helyesen mutatott rá, hogy a Győrött 1697-ben megtelepedett karmeliták épületeit, valamint a Montecuccoli-féle, 1660-as években készült elővédműveket is feltüntető lap közel száz évvel későbbi. Mivel a rajz O jelzés alatt említi az 1717-1718-ban emelt lorettoi kápolnát (erről lásd: P. Antal 1897, 111.), ám az 1725-ben befejezett templom még nem látható rajta, így a rajz készültének idejét is e két dátum közé kell tennünk.

13 A Bécsi-kapuról: Székely 2003.

14 Architecture! von Vestungen. Strassburg, 1589.

15 Csomortány-Gömöri-Rozmann 2008, 43-45. A jelezett téglák és szerkezeti megfigyelések talán kellően alátámasztják ezt, bár a francia nyelvű felmérési rajz félredatálása a 16. századra és az ebből adódó hibás következtetések hagynak némi bizonytalanságot e kérdésben. Amit csak növel, hogy a 16. századi telekkönyvekben egyetlen olyan katonai épületet sem írtak össze, amelyeket a Káptalan- domb lábához lehetne lokalizálni. Az 1567-es telekkönyvben emlegetett Prouosen Losament sem itt állt - miként azt Csomortány-Gömöri-Rozmann 2008, 6-7. véli mivel a Kramergassen a Duna menti fallal futott párhuzamosan a Szentdombi-bástya irányába (lásd erre a prófunt telkét követő 7-9.

23