Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 32/2011 (Győr, 2011)
Székely Zoltán: A Szemenyei-ház
Székely Zoltán Hogy miféle épületek lehettek ezek, ahhoz a 18. századi források visznek közelebb. Az 1703-as telekkönyvben összeírták a vár házait, „kivéve a császári kvártélyokat, amelyek a falak mentén fekszenek a Bécsi-kaputól kezdve, kiváltképp a császári tárházat avagy élelmezési házat” {praeter Quarteria Caesarea, quae circe moenia adjacent, inchoando a Porta Vienensi, ut(i)q(ue) Cellarium Caesareum seu Domum Annonariam).16 Az utóbb említett élelmezési ház a mai Rába-vendégház helyén állott, így a többi épület leginkább kvártélyházként, laktanyaként határozható meg. Alkalmasint ezeket ábrázolja az a 17. század végére datálható kéziratos várostérkép is, amely a korszakból egyetlenként az utcahálózatot is pontosan reprodukálja: a karlsruhei levéltárban fellelhető térképet a közlő Kisari Balia Mathias Kaysersfeld császári hadmérnök munkájának véli, és 1686 utánra keltezi.17 (10. kép) A lapon a Bécsi-kaputól kiindulva egy hosszan elnyúló épület tapad a várfalhoz, egészen a Sforza-félbástyáig. Mindazonáltal ez az épület nemcsak kvártélyházként, hanem börtönként is funkcionált: a németalföldi utazó, Jacobus Tollius ugyancsak a 17. század végén készült leírása18 a Bécsi-kapu közelében említ egy börtönt, az ún. Ivánházát, ahol az előkelő török foglyokat őrizték.19 E híradást megerősíti az 1720-as évekre keltezhető francia nyelvű felmérési rajz is, amely az első pontosabb és részletesebb ábrázolása a kazamatákba vezető ikerfolyosók két oldalán álló épületeknek. (9. kép) A várfalakhoz tapadva a folyosóktól északra és délre egy-egy épülettömb látható. Az utóbbi - a későbbi Scháffer-ház - Bécsi-kapu felé eső végén keresztirányú tömbként állt a profosz kápolnája {La Chapel du prouos). A profosz a katonai igazságszolgáltatásban játszott szerepet: eljárás esetén a vádat képviselte és felügyelte a börtönt.20 E kápolnát elsőként írott forrás 1738-ban említi: a Groll-féle canonica visitatio. Eszerint a Bécsi-kapu mellett emelkedett a börtönökhöz hozzáépített kápolna (ad Portám Viennensem Ecclesiola quaedam carceribus ipsi quasi adnecta), amely mind haranggal, mind az istentisztelethez szükséges minden eszközzel jól fel volt szerelve. A kápolnát a börtönök őre gondozta, a miséket pedig a jezsuita atyák szolgáltatták.21 22 Még 1746-ban is említik Mária- vagy Rabok-kápolnája néven.7' A műemléki kutatások szerint a kápolna története azonban vagy 100 évvel korábban kezdődött: az évszámos téglák szerint 1651 -ben épült a későbbi Scháffer- ház déli végében álló kápolna, amely egykor a nyolcszög három oldalával záródó szentélykiképzést kapott. A kápolnához északról kapcsolódó dongaboltozatos tér is telkeket: Gecsényi 2003, 50.) 16 GYVL Conscriptio Domorum Universarum.... AD 1703. 1 Kisari Bállá 2000, 77. Reprodukció: uo. 325. Hfk. Bd. VIII Nr.l. Gl. 68. Annyi bizonyos, hogy a lap még feltünteti a várépítési hivatal épületét, amelyet azután a karmeliták kaptak meg: tehát a térkép mindenképp 1697 előtti. 1!< 1687-ben jelent meg Amszterdamban Epistolae itinerariae címmel. 19 Veress 1993, 102-103. 20 Pálffy 1995, 20-21. 21 GyEML Visitatiók. 28. köt. 128. lap. 22 Bedy 1939, 86-87. 24
