Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében szokatlanul nagy volt ebben a pályázati ciklusban. Nádassy pozitív irányú kezdeményezése volt a polgári zenészekből álló színházi zenekar szervezése, a színikerületi rendszer népszerűsítése, a mohácsi Nyári Színi pavilon létesítése, valamint a kaposvári és mohácsi nyári-őszi évadok bevezetése.114 Az őt 1905 őszén követő Kövessy Albertnek viszont 2 pályázati ciklus,115 azaz hat színi évad állt rendelkezésére a kilábalásra. Ami az első három évad alatt sikerült is. Újból visszatértek a változatosabb műfajok, ezúttal a Városligeti Színkör műsorait átmásolva.116 Az igazi sikerdarabok azonban Kövessy működése idején is az operettek voltak, s néhány prózai alkotás is elismerést kapott.117 Valamivel több operát vittek színre a polgári és a katonazenekar váltakozó közreműködésével, de a vendégfellépések e hat esztendő alatt igen mérsékeltek voltak. 1907-ben a Pécsi Országos Kiállítás alatt 1200 nézőt befogadó színkört is működtetett,118 amelynek sikeres előadásai után úgy tűnt, Pécsett is megszervezik az állandó színtársulatot, amit a direktor is kezdeményezett, de elhalt a kezdeti lelkesedés. Ráadásul utolsó évadjaiban esett a művészi színvonal, talán betegsége miatt. Tény, hogy nagy volt ebben az időszakban a színházban a fluktuáció, Kövessy ismételt szerződési ajánlatát tapintatosan mellőzték, s a művészeti vonal megújítása mellett szavazott a Színügyi Bizottság. Megvalósítására Füredi Béla színigazgató kapott lehetőséget, aki igen hosszú ideig 9 évig állt a Pécsi Nemzeti Színház élén. Füredi első pályázati ciklusa az úgynevezett „boldog békeidőkre” esett. Bár Füredinek volt már némi színházi tapasztalata, igazgatói státuszát pécsi származásának, na és biztos anyagi hátterének köszönhette.119 A polgári szórakoztatás jegyében az operettek abszolút elsőbbséget élveztek műsorában.120 Viszont magyar szerzők műveit is rendszeresen szerepeltette, mint Bródy Sándor; Herceg Ferenc, Kengyel Menyhért, Molnár Ferenc és S^omory Deyső művei. Első évadjában még néhány operát121 is műsorra tűzött, később szinte teljesen elmaradt ez a műfaj a repertoárból. Az első világháború alatt teljesen megváltozott körülmények között működött a Pécsi Nemzeti Színház: ekkor történt a már említett konzorciummá szerveződés, de Füredi súlyos betegsége (szélütés) is némi zavarokat okozott. 1915 tavaszán a társulat elismert művésznőjét, Zalai Margitot feleségül vette, s az igazgatópáros helyzete megszilárdult.122 Pedig számos nehézséggel kellett szembenézniük: a katonazenekarok bizonytalansága, a férfitagok besorozása, a víz és sikere volt a budapesti premier után 1905 elején a színpadra állított János vitéz c. daljátéknak, a Bob herceg, a Drótos tót és a Hajdúk hadnagya c. operetteknek. 114 Márfi Attila: Kaposvár és Pécs kögös syínhági múltjából. 258. 1,5 BML. Pvt. Színügyi Bizottság iratai 1914., Pvt ir. 11 009./1907. A sikeres három évad eredményeként a Színügyi Bizottság pályázat kiírása nélkül újabb három éves szerződést kötött Kövessy Alberttel. 116 Lásd a 35. sz. a. jegyzetet 145. 117 Uo. 146. Farkas Imre: Iglói diákok, Lengyel Menyhért: Tájfun, Molnár Ferenc: Ag ördög és a testőr. 118 Uo. Először főleg operetteket és bohózatokat játszottak, majd orfeum műsort, később esti előadásokat is tartottak a Kiállítási Színkörben a későbbi Nyári Pavilonban. "5 Uo. 203. 120 Uo. 203-204. Csárdáskirálynö, Pillangófőhadnagy, Heányvásár, Mágnás Miska, Sgtambul rógsája, Cigány szerelem, Cigányprímás, Sybill stb. 121 Uo. 204. Hoffmann meséi, Parasgtbecsület, Tosca c. műveket láthatta 1911 -ben a pécsi publikum. 122 Uo. 203. 81
