Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila villanykorlátozások, a magas infláció és még sorolhatnánk. Mégis ebben az időszakban, főleg 1917/18-ban, szinte mindig telt ház előtt szerepelt a társulat a kizárólag csak nevettető darabok színrevitelével. A műsor elsekélyesedett, a színpadi kellékek, s maga a színház is eléggé leromlott állapotba került. S ez a negatív tendencia csak a szerb megszállás után, 1921-től kezdett lassan megváltozni. Valamelyest változtatott a helyzeten Nádassy József visszatérése, akit még a régi város- vezetés szerződtetett, de az opportunista hivatalnokok alatt volt kénytelen működni 1920 őszétől.123 Ráadásul a hazafias érzelmű direktort a szerbek Szabadkáról egyszer már kiutasították. A politikai és anyagi korlátok miatt kényszerpályán mozgó színházban ennek ellenére elképzelései egy részét érvényesíteni tudta: műsora színvonalasabb lett, s visszatért igazgatása alatt az opera is a Carmen, Faust, Bohémélet és a Parasztbecsület többszöri előadásával. A prózai műfajban pedig Shakespeare, G.B. Shaw, Oscar Wilde, Csehov, Ibsen és Dumas színműveivel próbálta meg feloldani az eddigi műfajbeli tarkaságot. A magyar szerzőket pedig a Bánk bán, Az ember tragédiája, Jókai Mór: Az aranyember és Herceg Ferenc két műve a Bizánc és az Árva László király képviselte többek között. Működése kezdetén 1920 októberében ülte meg csendes jubileumát, fennállásának 25. évfordulóját a PNSZ, a megszállás miatt szerény keretek között. 1921-től azonban Nádassy műsorpolitikája is elhajlott kissé a népszerűbb műfajok irányába. Ezt bizonyítja az operettek és népszínművek számbeli fölénye a havi műsorjegyzékeken.124 A megszállás három évében erősödött fel, s vált a színjátszás részévé a kabaré. A többnyire kávéházakban és egyéb vendéglátóhelyeken létező kabarétársulatokon kívül Munkás, Gyermek és Szabadtéri Színpad felállítását is tervezték. Összesen 13 különböző színpadi társulás ismert, jórészt a PNSZ művészeire épülve, de Budapestről is szerződtek ide táncosok, énekesek és előadóművészek az úgynevezett demarkációs vonattal (havonta közlekedett) megközelítve a várost.125 Pécs két legismertebb kabaréja szállodákban mulattatta a polgárokat és a szerb katonákat, hivatalnokokat. A Pannónia Szállóban 1919 októberében nyitotta meg kapuit a Pannónia Színpad a PNSZ művészgárdájára támaszkodva, de nevezték kabarénak is. Főként operettek, bohózatok, kupiék, sanzonok és táncbetétek alkották a repertoárt, de akrobaták is felléptek alkalmanként. A társulat 1922 elején oszlott fel. A Király utca másik szállodájában, az Arany Hajóban a róla elnevezett kabaré 1919 nyarán nyílott meg, s egy év múlva Pécsi Kabaréra változtatta a nevét. Itt játszott többek között az akkor pályakezdő Salamon Béla is. A kávéházakhoz kötődő kabarék közül a Király utcában az Otthon és a Royal Kabaré volt a legfelkapottabb. De sűrűn látogatták a Siklósi utcában működő Orfeum Kávéház (Orfeum Kabaré) kabarétársulatát, akik nyáron Fasor Kabaré néven léteztek a kávéház kerthelyiségében. A Deák utcában pedig a Jardin Bár és a kerthelyiségében üzemelő Japánkert tartott fenn kabarét. Szintén ebben az utcában a Weindorfer vendéglőben közel egy évig létezett Gó^on Béla vezetésével a Pécsi Modern Színpad. De ismert volt még az 1921 áprilisában megnyílott Tettyei Szabadtéri Színpad 123 Futaky Hajna: A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I. Köt. lm. 290- 294. 124 Uo. 298-333. 125 Márfi Attila A pécsi színészetjátszóhelyei a 18. század végétől a 20. század derekáig. Im. 107-121. 82
