Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Márfi Attila nás, előkelő színvonala, pedig több bérlője is volt 1900-tól, mint a temesvári Kádár István, Szigethy Ede az Arany Hajó volt tulajdonosa, Zelms Lajos kaposvári cukrász és végül Wallfisch Pál 1917-ben, aki akkor jött vissza a frontszolgálatról. A mai Jókai tértől délre leágazó Ferenciek utcájában, ami tulajdonképpen a Király utca folytatásaként’ éppen olyan forgalmas volt, a századfordulótól három kávéház is szol­gálta a város polgárait. Az úgynevezett, egykori Kucsencsics-féle házban működött a népszerű Fiume Kávéba^ amit 1912-ig Löwenfeld Lajos bérelt. Ekkor az első világhá­ború kitöréséig Groág Jenő és Társai vezették a hangulatos kávéházat Fiume Kávéba£ és Sörcsamok néven. 1897-ben nyílt meg az Skála Házban a Zrínyi Kávéba% aminek Grün József volt a tulajdonosa, aki korábban a Nick-féle söröző főpincére volt. Ezt az üzle­tét 1899-ben hagyta ott és a Központi Kávéházat vette bérbe. Erre a kávéházra is jel­lemző volt a bérlők „kerengője”, így hosszabb-rövidebb ideig vezette többek között Fénrich Lajos, Pintér András és Büttner József. Közveüen mellette (ahol ma a Betyár­csárda található) 1907-ben nyílt meg az Ipar Kávéhá^, aminek Rechnitz Mór volt a tu­lajdonosa. Ennek a kávéháznak már nem volt annyi bérlője, de nevét annál többször is változtatta. Amikor a tulajdonos egy borozót épített hozzá 1909-ben, nevét Bor és Sörcsamokra változtatta. Később a Bika Sörcsamok nevet adta Rechnitz, majd 1913-ban elkeresztelte Széchenyi Kávéháynak. 1914-ben pedig az új bérlő Groág testvérek Mun­kácsy Kávéháziak nevezték el. A pécsi kávéházi élet másodvonalába tartozó intézmények után, bár említettünk már patinás kávéházakat, következzen a szinte mindenki által ismert szórakozó hely a Pannónia Kávéház amely sajátságos módon, kétszintes volt. Az első emeleten „folytató­dó” Kávéházat a törzsvendégek akár lifttel is megközelíthették.170 Sajátságos megosz­tás is kialakult a kétszintes vendéghelyen, ugyanis a földszinten a csendesebb és meg­hittebb kikapcsolódásra vágyó vendégek szállásolták be magukat, amíg a zajosabb szórakozást igénylők, akiket a játékszenvedély is fűtött, az emeleti játéktermeket hasz­nálták. Viszont igazából a Pannóniában valósult meg leginkább a színházi és varieté jellegű produkciók szinte napi előadása. Az első időszakban gyakorta voltak igényes irodalmi estek, de a háború végeztével, s a szerb megszállás alatt inkább kabaré előadá­sokat171 tartottak az első emeleten kiépített úgynevezett Pannónia Színpadon, amely ma is látható. A Siklósi utcában a 11-es szám alatt működött a Nagy Gambrinus Kert, amit 1911 máju­sában nyitott meg Gyúró József, amely 1913-ban „stílust váltva” az Orfeum Kávéhá^ és Borozó nevet vette fel. Kicsit délebbre az Indóházzal szemben, a közeli Ráth kertben pedig a \/asút Szálloda várta a vendégeket, ahol kávéház és cukrászda is működött szép, zárt kerthelyiséggel. Az Indóház 20. szám alatt működött a Sport Kávéhá^ 1911-től, amit előzőleg Fénrich Lajos vendéglőként üzemeltetett. Az 1910-es években ismert volt még és gyakran látogatott a mai Kossuth és a Hal tér sarkán álló Rákóaf Kávéhá^ és Borozó, ami nevétől függedenül, rövid fennállása alatt inkább kocsmaként működött. 170 Kovács Lajos: I.m. 54. 40 Márfi Attila: élet Pécsett az antant-szerb megszállás alatt. In: Tanulmányok Pécs történetéből 10-11 12. Szerk.: Varga Lajos és Vonyó József. Pécs, 2002. 287-294. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom