Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
A legendás Nádor Kávéház Végül következzék rövid ismertetésünk mintegy zárásaként a korszak reprezentáns intézménye, a fogalomszámba menő legendás Nádor Kávébaz- Igazából senki sem tudta megfejteni a titkát. Kevéssé volt olyan fényűző, mint az előbb tárgyalt Pannónia, vagy a Royal Kávéház. Mégis egyedi hangulata, meghittsége, korszakokon átívelő története, a sok mindent látott falak csendes tanúsága, na és az idejáró vendégek, írók, költők, színészek, ünnepelt dívák, köztisztviselők, a város előkelőségei, tiszteletbeli tanáremberek, professzorok, léha dzsentrik, katonatisztek és újságírók sajátságos varázsa tették együttesen a Nádort Nádor Kávéházzá.172 A legendás, egyedi hangulatú kávéháznak, akár a Nádor Szállónak különböző korokon átívelve sajátságos története van. A reformkor utolsó éveiben, 1845 októberében adták át a Nádor Szállót. Nevét József Nádor tiszteletére választották a köztiszteletben álló nádor 50 éves jubileuma alkalmából. Építője Stopfer Márton és veje Schönherr Eduárd kereskedő, aki így emlékezett vissza az októberi színpompás megnyitó ünnepségre: „Nőit akkor ‘zsúfolásig telt kávéház étterem. A mindennemű italokat alig győzték az élvezőknek nyújtani. Az étteremben is annyian voltak, hogy a végén már, az étkekből kifogva teljesen, sajtot sem tudtak az éhező vendégeknek felszolgálni. ”173 Ez az idézetben vett „éhínség” nem vette el a kedvét az első években itt megforduló hírességeknek. Akik között Liszt Ferenc is megtalálható. Mindenesetre a szálló, a hozzá tartozó étterem, söröző, télikert (szökőkúttal) és különösen a kávéház (Nádor Kávéház külön elnevezéssel)174 rövid időn belül a város kedvelt szórakozóhelye, központi találkahelye lett. A legendák szerint a kávéház és étterem ezüst evőeszközeit Bécsből hozatta a tulajdonos! Akár a puncsot és a likőrt. A sör „természetesen” Csehországból érkezett.175 Egyre több előkelőséget, hírességet láttak vendégül, bekapcsolva a mecsek- alji várost a kulturáltabb, nyugati típusú társasági életbe. S ennél a folyamatnál különösen a Nádor Kávéháznak volt elsőrangú szerepe. A tárgyalt időszakban is megkülönböztethetjük a Schaffer J. Béla által 1902-es újjáalakítás által is kettéhatárolt „régi” és az „új” kávéház működését és történetét. A millennium körüli időkben történt egy korszakos váltás, amikor Skrobay István vette át a kávéházat, s a kor igényeinek megfelelő változtatásokat kezdeményezett. Két év múlva azonban újabb tulajdonost könyvelhettek el a közkedvelt szórakozóhely törzsvendégei, Büttner József a kávéház volt főpincére személyben. Igaz csak egy évig állt a Nádor élén, mivel a már említett Weindorfer János közismert vendéglős, a Nemzeti Szálloda tulajdonosa megpróbálkozott a legrangosabb kávéházzal is. Csak rövid ideig vezethette a már elkezdődött újjáalakítások miatt. A rekonstrukció során a kávéházat arra az oldalra helyezték, ami ma is mindenki számra ismert. Ahol a Nádor Söröző és a Nádor Étterem működött a 20. században, ott volt 1902-ig a „régi” kávéház. ___________Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében___________ 1 72 Márfi Attila: Kulturális élet, szellemi értékteremtés 1850 és 1921 köpött. Kézirat. 173 http://www.torzsasztal.com/gasZtronomia/nadorszallo.php 174 Annyira közkeletű volt ez az elnevezés, hogy ha valaki az egykori pécsi polgárok közül azt mondta; „megyek a Nádorba” ez mindig a kávéházat jelentette. 175 http://ingatlanmagazin.com/2062/Pecs 95
