Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében is.126 Ebben a roppant ellentmondásos időszakban a kulturális és nemzeti értékek átmentése volt a cél a megszállók politikai nyomásával és a konkurenciát jelentő sekélyebb színvonalú színpadok, kabarék műsoraival szemben. Amely jelenség olykor igaz értékrendet is felvillantott, de mindenképpen érdekes színfoltja volt ekkor Pécs kulturális életének. A nyomdászat és sajtó kiteljesedése Az ipari és a polgári fejlődés részeként a közlekedés és a hírközlés modernizálódásával egyre nagyobb a jelentősége a nyomdászatnak, s vele párhuzamosan az újságírásnak. Pécsett is a polgári korszakban tapasztalható mindkét területen ugrásszerű fejlődés: az 1882-ben átadott Pécs-Budapest közötti vasúti forgalom, valamint a hírügynökségek szerepe, s a posta intézményrendszerének (távíró-távbeszélő) kiteljesedése elengedhe- tedenné tette a hírközlés fejlődését. Igaz, a nyomdászat és az újságírás a reformkorból átöröklött strukturális keretek között működött a korszak első évtizedeiben. Nagy Benjámin eltávolítása után is a Lyceum Nyomdáé a főszerep a Mecsekalján:127 1856-ig a Lyceum Alapítvány működtette, majd az 1908-ban történt megszűnéséig hat évente egymást váltó bérlők üzemeltették. Közéjük tartozott az a Madaras£ Endre (édesapja Madaras^ András a Csetnek-Pécsi Vasgyár tulajdonosa, fivére pedig a később híressé vált Madaras£ Viktor festőművész) is, aki Bánffay Simont felkérve, 1860-ban a Pécsi Lapok megjelenésével a helyi sajtót igyekezett életre kelteni. A Lyceum Nyomdában egyébként a tradicionálisnak mondható megrendelések (Egyház-, Iskolák-, Város és a Vármegye) az irányadók. De a Pécsi Lapok is itt jelent meg, s Madaras£ a kezdetektől arra törekedett, hogy függetlenítse magát és saját nyomdát alapítson. Ebben viszont a kaposvári Bitterman Ede megelőzte, így Madaras£ még az újság megjelentetését is felfüggesztette 1862-ben, más kérdés, hogy a kaposvári nyomdász végül csődbe jutott.12« 1867 elején azonban megkapta a nyomdaalapítási engedélyt, amely saját házában, a mai Néprajzi Múzeum helyén indult meg márciusban. Ekkor ismét feléledt a Pécsi Lapok Bánffay Simon szerkesztésében, de 1871. december 31-én végleg megszűnt. Még a kiegyezés előtt alakult meg a Tags-íéle Nyomda a mai Kossuth tér északi részén, az úgynevezett Bazár-soron. Alapítója Tags Mihály, aki 1857-től dolgozott a Lyceum Nyomdában, majd amikor nyomdaalapítási kérelmét elutasították, családjával Mohácsra költözött, s itt létesítette első önálló műhelyét.129 Egy év múlva kérte nyomdája 126 Márfi Attila: Színházi élet Pécsett az antant-szerb megszállás alatt. In: Tanulmányok Pécs történetéből 10-11- 12. Szerkesztette: Varga Lajos és Vonyó József. Pécs, 2002. 287-294. 127 Borsy Károly: Syodoi Nagy Benjamin pécsi nyomdász szabad sajtos tevékenységének megtorlása 1849-ben. In: Baranyai Helytörténetírás 1982. Pécs, 1983. Szerk.: Szita László 319-321. 128 Borsy Károly:^! pécsi nyomdászat kezdetei. Pécs, 1973. 109-113. 129 Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához In: Baranyai Helytörténetírás 1976. Pécs, 1976. Szerk.: Szita László. 226-233. 83
