Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila átszervezték a zeneoktatást, s a következő évben Hoffer Károly került a zenetanoda élére. Javaslatára Löhr 'Vilmos is tanított az iskolában magával hozva a zeneegyleti iskola növendékeit. Ezt követően fokozatosan alakult meg az iskola zenekara, majd énekkara külön leánykarral, s 1888-tól a fúvósképzés is helyet kapott az ekkor már közel száz növendéket számláló tanintézetben. Az 1900-as évek elején egyre sürgetőbbé vált a zenészkörök, s a városvezetés részéről is a zeneoktatás újabb reformja. Ez végül is 1908-ban valósulhatott meg hosszas tárgyalásokat, gyűjtőakciókat megelőzően.64 Az Apáca utcában bérelt magánházban Kürschner Fmánuel vezetésével hegedű és gordonka tanszakon 37 növendékkel októberben kezdődhetett el a zeneoktatás. Az ekkor elfogadott szabályrendelet szerint az újjászervezett zeneiskola elsőrendű célja „a klasszikus Zene művelése, a nemzeti zenészei kifejlesztése”, A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete kezdeményezésére (akik komoly pártfogói voltak az intézetnek) 12 tagú felügyelő bizottság segítette a zeneképzést. 1909-ben zongoraszakkal bővülhetett az oktatás, egyszerre két zongoratanárt is alkalmazva. 1911-ben pedig Kürschnemé Kallimda Olga is tagja lett a tantestületnek, akinek tulajdonképpen a két világháború közti korszakban énekes pályafutása is kiteljesedhetett. A Városi Zeneiskola hamarosan a zenei élet fontos központja lett a magas színtű képzésnek köszönhetően. A tanári kar 1912-ben megalapította a „Pécsi Kamarazene Társaságot”, először az Apolló moziban fellépve diák matinéval, majd 1913-ban a Pécsi Jótékony Nőegylet Mária utcai székházában hangversenybérletet hirdettek. A koncertsorozat a következő években is folytatódott. A világháború évei alatt azonban a Pécsi Kamarazene Társaság és az időközben az Irányi Dániel térre költözött zeneiskola fejlődése megtorpant.65 Érdekes színfoltja a városi zenekultúrában a színházi zene, pontosabban a már említett hangversenyek mellett a zenés műfajok, főként az operák színre vitele. Pécsett hagyományosan nagy a kultusza az operairodalomnak, s a reformkorban kialakult Bellini, Rossini és Mozart operák kedveltsége 1848 után is tartott.66 Majd az újabb klasszikus mesterek alkotásait is megismerhették a pécsiek, de az operaelőadások rendszerességéről a vándortársulati korszak megszűnése után az új színházépület átadásával beszélhetünk. Bár az első színigazgató Somogyi Károly négy éves működése idején többnyire az operettek uralták a repertoárt, de olyan klasszikus operasikereket is színpadra vittek, mint a Bűvös vadász Hoffmann meséi, A. cremonai hegedűs, Bajazyók, Parasztbecsület és a Traviata.67 Az őt követő színházigazgatók műsorán pedig az operairodalom azon alkotásai szerepeltek, amelyek ekkor váltak a pécsi zenekedvelők kedvenceivé: így megemlíthetjük Flotow: Márta, Haleyy: A zsidónő, Bizet: Carmen, Puccini: Parasztbecsület és a Pillangó kisasszony vendégszereplésekor Smetana: Dalibor és az Eladott mennyasz- szony, Dvorak: Az ördög és Kata c. operáit láthatták a pécsiek.68 A város zenekultúrája a tárgyalt időszakban fokozatosan önállósult az egyházi zenétől elkülönülve. Majd kialakult a polgári korszakban az intézményrendszere és az oktatási hálózata is. A da64 Uo. 65. “ Uo. 65-66. 66 Márfi Attila: Tháliapapjai Pécsett. Pécs, 1998. 147-148. 67 Futaky Hajna: Pécsi Nemzeti Színházműsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949). I. Köt. Bp. 1992. 12-65. « Uo. 66-297. 72
