Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében los-mozgalom terén pedig országos szintű elismerést érhettek el. A zenekultúra rokonterülete a színművészet is fejlődőképesnek, értékteremtőnek bizonyult a polgári korszakban. A színház szerepe: a színházkultúra fejlődése Ebben az időszakban már teljesen elfogadott, sőt hagyományosnak is mondható a város színi-kultúrája. A polgári korszakban kétségkívül nagy változásokon esett át, s tovább fejlődött a színészet Pécsett is. A századfordulóra már teljesen egyértelműen a társasági és kulturális élet legfontosabb színterévé vált a színészet és központja a Pécsi Nemzed Színház. Megőrizve és tovább fejlesztve, mondhatni a II. világháború befejezéséig olyan sajátságos területeket és funkciókat mint a társadalmi, egyesüled, iskolai, sport és baráti rendezvények, tudományos konferenciák, politikai összejövetelek, bálok rendezése. Azaz elsődleges feladata mellett ezekkel a szerepkörökkel is színesítette működését a város első számú színháza. Aminek legfontosabb történeti és fejlődési szakaszait, s előzményeit így foglalhatjuk össze: A kiegyezést megelőző színi-világ Pécsett Az abszolutizmus éveiben Bach belügyminiszter megkülönböztetett figyelmet fordított a magyar kulturális és szellemi értékek korlátozására. S ezen belül is a színészetet kísérték éber szemekkel, mint a nemzeti ellenállás lehetséges tűzfészkét. Az ötvenes évek első felében az egész országban háttérbe szorult a nemzeti színjátszás a német színi kultúra ellenében. Pécsett is újból átkeresztelték a városi színházat Deutsche Theaterré, s több mint négy évig csak német társulatok kaphattak játék lehetőséget69. Jelesül Mathias Wagner és Ignaty Csemits társigazgatók német színészei uralták azt a színpadot, ahol a helyi polgárság rokonszenv tüntetései miatt gyakran fél ház előtt játszottak. De érdektelenség miatt többször be is kellett zárni a Mária utcai teátrumot. A hazai színházi élet megnyomorító ja Bach hírhedt színházi rendtartása (theater- ordnung) volt, amely bevezette a színkörök titkosrendőri felügyeletét, a cenzúrát és a retorziók azonnali érvényesítését. Pécs színházi élete is teljesen megmerevült ekkor.70 Ebben a passzív és nyomasztó légkörben az 1853-as esztendő hozott lényeges változásokat Pécs színi életében. Ekkor ugyanis Pichlerfó^sefbécú polgár megvásárolta a színházat, s reformjait azzal kezdte, hogy többek közt kérvényezte a magyar társulatok újbóli jelenlétét a városban.71 Ennek köszönhetően került ide 1853 tavaszán a híres színészdinasztia megalapítója Patabár Endre győri társulata, igaz csak pár hétig játszhattak. De megtört a jég, s ettől kezdve folyamatossá vált a nemzeti társulatok jelenléte 69 BML. Pécs város tanácsa iratai (Pvt ir.) 1412/1853 7(1 Márfi Attila: Színjátszás Pécsett ay abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései. lm. 202-205. 71 BML. Pvt. ir. 773/1852. 73
