Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Má rfi At ti la_

időszakos kiadványokat is, bár nem tartoznak a szorosan vett pedagógiai szaklapok köréhez. Mégis rendkívül fontos kiadványok, mert az adott iskola történetére, diákjaira és tanítóira vonatkozó gazdag adatokkal, nevelési, gazdasági és technikai állapotaival kapcsolatos jelentésekkel fontos kiegészítői a város oktatástörténetének.

Pécs oktatásügye, iskolahálózata és az ezzel kapcsolatos társadalmi befolyásuk, az egyesületi életben, a kulturális szférában és a sajtó területén a dualizmus időszakában teljesedhetett ki. Ez a struktúra a két világháború közti korszakban, a megváltozott, nehezebb gazdasági és társadalmi körülmények között is fenn tudott maradni, sőt továbbfejlődni, az „iskolaváros” rangnak megfelelve.

A fejlődő iskolastruktúra ellenére a korszak első évtizedeiben magániskolák is működtek a városban, amelyek zöme leánynevelő intézet volt. De a polgári és községi leányiskolák létrejöttével fokozatosan elhaltak. 1858-ban két leánynevelő is megnyílt Grotter Téré£ és Mendlik Téré^ vezetésével. Ez utóbbi tűnt életképesebbnek, mert a 60-as évek derekán közel 70 növendéke volt, de ettől függetlenül pár év múlva bezárták az intézetet. Hasonló sorsra jutott Mérej Ilona 1859-ben, valamint Schaurek Jó^sefné és 1Laki Józsefié 60-as években megnyílt leány-tanodája is, igaz alig 20 körül mozgott e magán- intézetek növendékeinek száma. Hüss György francia származású pap magániskolája 1868 és 1872 között állt fenn. A Malom utcában álló Huber-féle házból akkor költöztek el a Széchenyi téren fekvő Nádassy-féle házba, mikor a növedékek száma elérte a száz főt. Ezen intézetek közül a legéletképesebbnek Wemer Magdolna 1868-ban megnyílt leánynevelő intézete bizonyult. Az intézet 1874-ben már 6 osztállyal működött, közel száz diákkal, s a következő évben a VKM nyilvános iskolává minősítette, 1881-ben pedig felső leányiskolái osztályokkal bővült. A város által is támogatott intézmény azonban 25 éves fennállásakor, 1893-ban beszüntette működését.

Folyamatosan fejlődött és kapott hangsúlyt a város iparos oktatása az ipari fejlődés függvényében. Az 50-es években a mintarajziskolában és az ekkor szervezett (1853.) vasárnapi iskolában képezték az iparostanoncokat. A vasárnapi ismédőiskolából 1885- ben szervezték meg az iparos tanonciskolát, de ekkor már a főreáliskolában (1884.) zajlott a kereskedő és építőipari tanoncok tanítása. 1885-ben alakult át ipari iskolává a Zsolnay Vilmos által létrehozott rajziskola is a kerámiagyárban. A századforduló után ebben a képzésben a Belvárosi, Szigeti Külvárosi és az Ágoston téri Községi Népiskolák is részt vettek. 1907-ben pedig megnyílt a pincértanonc szakiskola is. A város iparoktatási struktúrájában lényegesebb változás nem történt a korszakban. Igaz tervezték a 20. század elején a női iparoktatás megszervezését, ez 1929-ben valósulhatott meg. Pécs oktatásügye, iskolahálózata a dualizmus időszakában teljesedhetett ki, s nevezhették már ekkor is méltán iskolavárosnak. S ez az iskolaszervezet a két világháború közti korszakban a nehéz körülmények között is tovább tudott fejlődni.

66