Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében Változások a zenei életben Átmenetileg a városi zeneélet is megtorpant a Bach-korszak elején. Az ekkor érvényre juttatott korlátozások a szellemi életben különösen érvényesültek. A szabadságharccal kapcsolatos képzettársítás, a nemzeti, vagy akár a szabad gondolat kinyilvánítása súlyos retorziókat jelenthetett. A zenélés korlátozásaként a város összes zene- és énekkara műsorát ellenőrizték, mint ahogy Baranya megyefőnőkének 1851-ben kelt rendelete is tükrözi; ''leginkább a magyar zenészek, forradalmi nóták játszása által a hallgatók izgatására, s politikai demonstrááókra okot szolgáltatnak". De a német zenészek muzsikálása is megfi­gyelés alatt állt. Bizonyítja ezt a már említett 1852-es királylátogatás, amelynek végez­tével Őfelsége rosszallását fejezte ki, mert a császári himnuszt, a Gotterhaltét hamisan játszotta a színházban a katonazenekar.40 A retorziók Witt János hegedűművészt is érintették, azért tiltották ki a városból, mert honvédként részt vett a szabadságharcban. Azonban a zenélés nem szűnt meg ezekben a vészterhes időkben sem. S a cenzúrázás ellenére felcsendült a muzsika a színházban, a székesegyházban és a templomokban, igaz a nyilvános helyeken kevéssé.41 Viszont éppen a korlátozások hatására erősödött fel az 50-es évek második felében a házi koncertek, a kamara-zene iránti igény. Ezért rendszeressé váltak a nagyobb polgárcsaládoknál a heti zenés összejövetelek, ahol találkozhattak Pécs jeles muzsikusai. A 60-as évektől az enyhülés időszakában a világi és az egyházi zenélésben is változások tapasztalhatók: a székesegyházi ének és zenekar élén 1884-ben bekövetkezett haláláig HölzJ Ferenc állt, akinek működése sokáig szinten tartotta a magas művészi színvonalat. Ezekben az évtizedekben Wospiel János, Ruske Dávid, Schaurek József székesegyházi zenészek, Simacsek Alajos hegedűművész, Lázár István és 7,oller Nándor gordonkatanárok zenei produktuma fémjelezte az egyházi ze­nét.42 Amelynek híre és rangja kissé megkopott a 70-es évekre, mint ahogy a korabeli sajtóvisszhang is jelezte; "hovatovább már alig lehet jó egyház? f&nét hallgatni a székesegyház­ban.” A színvonalasabb előadások megtartására a város teljes művész-társadalmának össze kellett fognia, mert az egyházi muzsikusok már nem tudtak önállóan megbirkóz­ni a feladattal. Jó példa erre az 1876. február 14-én megtartott közös koncert, ahol a Pécsi Dalárdával kiegészülve adták elő Mozart Requiemjét a Deák Ferencért tartott gyászmisén. De ez a folyamat már a világi muzsikálás megerősödését, fokozatos elkü­lönülését is jelzi.43 HölzJ utódja 1884-től a székesegyházi zenekar utolsó karnagya Wachauer Károly lett, aki csak 1888-ig töltötte be ezt a tisztet. Ekkor ugyanis Dulánszky püspök a zenekart fel­oszlatta, s helyére regensburgi mintára szervezett templomi énekkart állított, s ezzel 40 Baranya Megyei levéltár (BML) Polgármesteri elnöki iratok: 210/1853. 41 Márfi Attila: Színjátszás Pécsett az abszolutizmus idején - a cenzúra intézkedései. In: Színháztudományi Szemle 30-31. sz. Bp., 1996. Szerk.: Kerényi Ferenc-Török Margit. 204. 42 Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs. Pécs, 1959. 34-35. 44-46. 43 Uo. 34-35. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom