Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében A megyeszékhelyen megjelenő pedagógus szaklapok Szorosan összefüggtek a tanítói, közművelődési egyesületi élettel és más hasonló kezdeményezésekkel a városban megjelenő tanítói-pedagógiai szaklapok is, amelyek nemcsak a megyeszékhely, hanem Baranya és olykor a szomszédos megyék, régiók oktatásával is foglalkoztak. A tárgyalt korszakban összesen nyolc pedagógus szaklap ismert, de a napi és hetilapok is gyakorta foglalkoztak az aktuális iskolaügyekkel. így az 1893- ban megalakult Pécsi Közlöny c. hetilap 1900-tól folyamatosan közli a tanüggyel kapcsolatos írásokat és közleményeket.34 De a liberális Pécsi Napló, s később a keresztény szellemiségű Dunántúl napilapok is rendszeresen foglalkoztak Pécs és a megye oktatásával. Az első tanítói szaklap a Népnevelők Kalauza 1861 és 1870 között jelent meg, 1865-ig évkönyvként, majd szakközlönyként a kerületi tanfelügyelők, igazgatók és hitelemzők számára közzé tett hivatalos közleményekkel.35 A korszak legjelentősebb szaklapja a Néptanoda a Pécsi Tanító Egylet közlönyeként jelent meg. Az 1867 és 1907 között működő közlöny fokozatosan vált Baranya, majd a szomszédos Tolna és Somogy megye járásainak tanítóegyleti szaklapjává is. A jeles pécsi tanítóegyéniségek, mint Schneider István és Reberics Imre által szerkesztett lap széles körben érintette a tanügy aktuális problémáit, az országos és helyi rendelkezéseket, s a pedagógiaimódszertani problémák mellett, az érdekképviseletet is felvállalták.36 Ennek a problémaérzékenységnek a többi szaklap is igyekezett megfelelni, de gyakran egy-egy témakör közveu'tőivé váltak. Mint például a Tanügyi Füzetek c. nevelészeti havi közlöny, amely 1874 októberében alakult, s alig négy éves fennállása alatt elsősorban ismeretterjesztő írásokat közölt, metodikai közlései mellett.37 Még ennél a lapnál is rövidebb időt éltek meg, de kétségkívül színesítették a megyeszékhely oktatási sajtóját azok a kiadványok, amelyek pár hónapig jelentek csak meg, mint a Pécs. c. havi közlöny oktatási mellékletei; Nevelés és Oktatásügyi Értesítő, Nevelés és Oktatásügy, Nevelés és Közoktatás továbbá Tanügy és Közoktatás címmel. Önálló orgánumként jelent meg 1910 februárjában Népoktatás címmel az a tanügyi szaklap, amely a megyei kir. tanfelügyelőség és a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Pécsi Fiókkkörének égisze alatt próbálkozott, de alig fél évet élt csak meg.38 Vele egy időben indult meg a Pécs egyházmegyei tanhatóság és a Pécsegyházmegyei Római Katolikus Tanító Egyesület hivatalos közlönye Katholikus Iskola címmel, s igen hosszú ideig, a második világháború kitöréséig tudott fennmaradni. A korszak utolsó szaklapja a Jövő Nemzedék c. folyóirat 1913 januárjától 1914 áprilisáig jelent meg, s a családi, iskolai és a társadalmi nevelés köréből merítette aktuális írásait.39 S itt fontos megemlítenünk a századfordulótól már rendszeressé váló iskolai értesítőket és szintén az egyes tanintézményekhez kapcsolódó 34 Kéri Katalin: A történeti Baranya megye római katolikus iskolaügye 1868-1918 köpött. XVI1. Pedagógiai sajtó Baranyában 1868-1918. (Elektronikus változat) 35 Baranya megye sajtóbibliográfiája 1832-1984. Szerk.: Surján Miklós. Pécs, 1992. 235-236. “ Uo. 236-238. 37 Uo. 363. 34 Uo. 236. 39 Uo. 161. 65
