Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Márfi Attila A tanítói és oktatási egyesületek Az itt vázolt iskolahálózat mellett és ezt kiegészítve fontos szerep jutott a tanítói- oktatási egyesületeknek, amelyek szakmai érdekképviseletet, az önképzést szorgalmazták, s a korszak oktatási törvényeinek végrehajtásában is részt vállaltak.29 Elsőként a már említett Tanítói Tanácskozmány szinte jogutódjaként alakult meg 1867-ben Schneider István elnökletével a Pécsi Tanító Egyesület, a korszak vezető szakegyleteként. Ebben osztozva 1906-ban jegyezték be a Pécsi Tanítónők Egyesületét Futima Sarolta elnökletével, akik már 1898 tavasza óta működtek Pécsvidéki Tanítónők Egyesülete névvel. Szintén a megyeszékhelyen működött, de már tágabb regionális és megyei hatáskörrel az 1903-ban létrejött Baranyavármegyei Általános Tanítóegyesület, s az 1907-ben 92 taggal induló Pécs Egyházmegyei Római Katolikus Tanító Egyesület.30 E szorosan vett szakegyletek mellett számos olyan, a kor szellemét tükröző önképző és közművelődési kör is ismert, amelyek kiegészítették, vagy éppen tovább vitték a pedagógusok törekvéseit, mint a patinás Pécsi Munkásképző Egylet (1893-1947), a Szabadgondolkodók Pécsi Társasága (1906-1925), a Pécsi Szabad Lyceum (1907-1949) és a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesülete (1907-?).31 De hogy mennyire összetett módon éreztették hatásukat az oktatásban a korszak egyéb kezdeményezései és alkalmazták a korszak technikai újításait, példa erre az 1898-ban az MTA égisze alatt megalakult Uránia Tudományos Társulat működése is. Akik oktató-nevelő és ismeretterjesztő filmeket is készítettek, a diákok neveléséért. Pécsett először 1902-ben láthattak a helyi diákok ilyen előadásokat a görög regék hitvilágról, 1907-től pedig folyamatosan a vasárnapi matinékén. Ugyanis a Vigadóban működő Uránia Bioszkóp a tanárokkal is egyeztetve, ún. komplex előadásokkal a tananyagot kiegészítő ismereteket tudtak nyújtani.32 Ezeken a matinékén, a diákok és nevelőik is közreműködtek, s az adott témakörhöz kapcsoló kép és filmanyagot láthattak, előadásokkal, szavalatokkal, olykor zenével is színesítve. De folyamatosan érzékelhető a tanári jelenlét, számos más szakember mellett a Pécsi Nemzeti Színházat koordináló ún. Színügyi Bizottság munkájában is. A város tanáregyéniségei ugyanis javaslataikkal nevelés és ízlésformáló, s a diákok által is látogatható műsorrendet igyekeztek elfogadtatni a színházvezetéssel.33 29 Kéri Katalin: A történeti Baranya megye római katolikus iskolaügye 1868-1918 köpött. XIII. Tanítóegyletek, továbbképzés, önképzés. (Elektronikus változat) 30 Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. (I. rész) In: Baranyai Helytörténetírás 1989. Szerk.: Szita László. Pécs, 1989. 139. 151. 3’ Uo. 151. 157. 32 Márfi Attila: Színház és mogi együttélése a 20. sgágad elején Pécsett. In: Pécsi Szemle 2005. Ősz. Szerk.: Romváry Ferenc. Pécs, 2005. 58-65. 33 Márfi Attila: Pécs színháztörténetének forrásai a Baranya Megyei Levéltárban (1886-1949). Bp., 1990. 19-20. 64
