Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében pezték az iparostanoncokat. A Vasárnapi Ismétlőiskolából 1885-ben szervezték meg az Iparostanonc iskolát, de ekkor már a főreáliskolában (1884.) zajlott a kereskedő és építőipari tanoncok tanítása. 1885-ben alakult át ipari iskolává a Zsolnay Vilmos által létrehozott rajziskola is a kerámiagyárban. A századfordulót követően ebben a képzésben a Belvárosi, Szigeti Külvárosi és az Ágoston téri községi népiskolák is részt vettek. 1907-ben pedig megnyílt a Pincértanonc iskola is. A város iparoktatási struktúrájában lényegesebb változás nem történt a korszakban. Igaz, tervezték a század elején a női iparoktatás szervezését is, de ez 1929-ben valósult meg.22 Pécs alsó-fokú iskolahálózata is jelentősen bővült, s a reformkorból átöröklött belvárosi és két külvárosi tanodával együtt a századfordulóra már 17 elemi népiskola alkotta ezt a rendszert. Zömüket a város tartotta fenn az 1912-ben lezajlott államosításig, de felekezet szerint katolikus, evangélikus és izraelita népiskolák is működtek a DGT kolóniabeli, azaz pécsbányatelepi és két árvaház a Matessa és Rudolfinum osztadan községi iskolái mellett.23 Sőt az 1890-es évektől ún. börtöniskola is létezett a Pécsi Rabsegélyező Egylet patronálásával.24 Ezt a képzést egyébként egy börtönkönyvtár is segítette.25 A fejlődő iskolahálózat ellenére a korszak első évtizedeiben magániskolák is működtek Pécsett, amelyek zöme leánynevelő intézet volt, s a polgári és községi leányiskolák létrejöttével fokozatosan megszűntek. Közülük fontos említeni Grotter Teréz és Mendlik Teréz leánynevelő iskoláját, Schaurek Jószefné és Laki Józsefné leány-tanodáját, Hüss György francia származású pap magántanodáját, de mindegyik intézet csak pár évig tudott fennmaradni. A korszak leismertebb magániskoláját Werner Magdolna tartotta fenn, aki 1868 és 1893 között vezette hatosztályos és közel száz diákot tanító leánynevelő intézetét.26 Bár 1945-ig, s az érintett korszakban is a kisdedóvókat, azaz az óvodákat nem oktatásügyi, hanem közegészségügyi intézményként kezelték,27 mégis megemlítjük, hogy ekkor közel tíz ilyen kisdedóvó létezett Pécsett: az első 1860-ban létesült, amit 1879-ben vett át a Pécsi Jótékony Nőegylet, majd az Ágostos téri, szigeti külvárosi, Felsővámház utcai, a bányatelepi és a Matessa árvaház kisdedóvói alkották ezt rendszert a magánóvók mellett.28 22 Sirisaka Andor: Iparos tanonciskolák. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 359-360. Márfi Attila: Kulturális élet és szellemi értékteremtés 1850 és 1921 köpött, i.m. 7. 23 Sirisaka Andor: Pécs sgab. kir. város népoktatási intézetei. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 332-349. 24 Márfi Attila: Rabsegélyegés a Dél-Dunántúlon a dualizmus alatt. In: Bűn és bűnhődés I. Győri Tanulmányok 23./2000. Szerk.: Bana József. Győr, 2000. 159. 25 Márfi Attila: Börtönkönyvtár Pécsett a dualizmus korában. In: A könyv és könyvtárkultúra ezer éve Baranyában. Szerk.: Boda Miklós, Kalányos Katalin, Surján Miklós, Tüskés Tibor. Pécs, 2000. 187-191. 26 Sirisaka Andor: Magániskolák. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 349-352. 27 Rajczi Péter: Baranya megye és Pécs tanügyi szervezete a felszabadulástól ay iskolák államosításáig (1944-1948). Kézirat 2-3. Baranya Megyei Levéltár, Fondnyílvántartások: VIII. Fondfőcsoport. 28 Pécs ezer éve. i.m. 165. Sirisaka Andor: Kisdedóvó-intézetck, menedékhelyek. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 356-357. 63
