Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Már fi Attjlcp zés és a természettudományok is helyet kaptak a tanítás során.17 E két egymással rivalizáló iskola közé „ékelődött be” Porges Ede al-reáliskolai tanár kezdeményezésére a Fő téren 1875-ben megnyíló Nyilvános Kereskedelmi Középtanoda. 1908-ban bekövetkezett megszűnéséig országos hírűvé vált a tanoda, ahol a magyar, német és francia nyelvű üzleti levelezést, kettős könyvelést, kereskedelmi számtant és váltójogot tanultak a város már sikeresen működő gyáraiban, üzemeiben és pénzintézeteiben elhelyezkedő diákok. Szintén az itt már hosszabb ideje sikeresen működő gazdasági ágazat, a szénbányászat hozta létre a DGT és a város közös kezdeményezéseként, a bányaaltiszti képzést szolgáló Pécsi Magyar Királyi Szénbányásziskolát 1896-ban.18 A középfokú tanintézmények sorában ötödikként, 1898-ban adták át az ún. Szigeti Külvárosban a magát Hadapródiskolának is nevező katonai nevelő intézetet, amely az 1921 augusztusában véget ért szerb megszállás19 után a „Zrínyi Miklós M. Kir. Reáliskolai Nevelőintézet” névvel működött a két világháború közti korszakban. A századfordulót követően, 1901-ben kezdte meg működését dr. Doktor Sándor vezetésével a Pécsi M. Kir. Bábaképző Intézet, amely évtizedekkel később a nőgyógyászati klinikának adott otthont. A pécsi jezsuita szellemiség és hagyományok20 folytatásaként Pécs agilis püspöke, gróf Zichy Gyula 1908-ban kezdeményezte egy jezsuita kollégium megépítését, amely magában foglalta a gimnáziumot, internátust és a rendházat is. Végül is 1915 decemberében adták át a X. Pius pápa tiszteletére Pius Gimnáziumnak elkeresztelt épületet, de a világháborús események miatt nem itt kezdődött el a képzés, hanem magánházakban. Zichy püspök nevéhez fűződik a város első leánygimnáziumának létrejötte is, aminek jogelődje az 1907-ben kapuit megnyitó felső leányiskola, amit Bitter Illés cisztercita tanár 1916-ban szervezett át a Miasszonyunk Rend Leánygimnáziumává, később a Pécsi Róm. Kath. Leánygimnázium nevet vette fel. A középfokú oktatás sajátságos intézményeit, a polgári iskolákat pedig az 1881-ben létesített községi polgári leányiskola és a Miasszonyunk rend polgári leányiskolája képviselte, amit ideiglenesen már 1890-ben működtettek.21 Folyamatosan fejlődött és kapott hangsúlyt a város iparos oktatása is. Az 1850-es években, a mintarajziskolában és az ekkor szervezett (1853.) vasárnapi iskolában ké17 Ágh Timót: A pécsi állami főreáliskola. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 374-378. 18 Krisztián Béla: A Pécsi Magfar Királyi Szénbányásziskola megalapítása és működése. In: Tanulmányok Pécs történetéből 2-3. Szerk.: Vonyó József. Pécs, 1996. 144-145. 19 Márfi Attila: Kulturális élet és szellemi értékteremtés 1850 és 1921 köpött, i.m. A katonai intézet 1919 elején a szerb impérium alatt feloszlott. A megmaradt tanárok és diákok Simon Béla főreáliskolai tanár vezetésével, mint polgári iskola működtek tovább „Szigeti Országúti Főreáliskola” néven. Azonban pár heti működés után ezt az intézményt is betiltották a megszállók. Az iskolaépületbe pedig szerb katonai parancsnokságokat szállásoltak, s az 1921 augusztusi kivonulásukkor a nevelőintézet teljes felszerelését magukkal vitték. 20 Molnár Antal: jezsuiták a hódolt Pécsett (1612-1686). In: Pécs a törökkorban. (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Szerk.: Szakály Ferenc. Pécs, 1999. Márfi Attila: Fejesetek a jezsuita iskolai színjátszás történetéből Pécsett a 17. század végén és a 18. században. In: A Koller József emlékkonferencia (Pécs, 2002. október 24-25.) válogatott előadásai. Tanulmányok Pécs történetéből. 13. Szerk.: Font Márta és Vargha Dezső. Pécs, 2003. Márfi Attila: A pécsi jezsuiták egyházi témájú színdarabjai a 17-18. században. In: A Pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk.: Fedeles Tamás-Varga Szabolcs. Pécs, 2005. 273-289. 21 Pécs ezer éve. i.m. 165. 62
