Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)
Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt
Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében 1860-tól vált folyamatossá, s a századfordulóig több fejlesztést is megélt.12 Jelentős az 1833 óta létező Joglyceum, amely az 1849-től tartó szünetelését követően, szintén Girk György érdemeként 1865-ben kezdte meg működését, de már mint Jogakadémia. Számos belső válság után az 1881-es püspöki szabályzat megkísérelte felzárkóztatását az országos jogászképzéshez, s pár év múlva történed és bölcsészeti kollégiummal is bővítették, mégsem sikerült az országos elvárásoknak megfelelni.13 Mindenestre a korszakban a város tekintélyes intézménye maradt, regionális hatáskörrel és igen élénk társadalmi és civil kezdeményezésekkel is. Az 1848/49-es szabadságharc alatt megszűnt tanítóképzésnél, számos szükségmegoldást követően az iskolaalapító Girk György püspök 20 000 forintos magánalapítványaként 1856-ban állhatott fel ismét a Pécsi Püspöki Tanítóképző, mely intézményt 1868-ig gyakorló és normáliskolaként is nyilvántartották. Számos belső reform és a négy osztályos tanfolyammá szervezéssel egy időben, 1885-ben vezették be az állami felügyeletet és ettől kezdve a királyi tanfelügyelők hatáskörébe tartozott a szakmai irányítása.14 Mivel az 1890-es években már közel nyolcvanra emelkedett a beiratkozottak száma és a női képzés hiánya is érződött az ekkor már szaporodó leányiskolák tantestületének ellátására, 1895 szeptemberében alakult meg a Miasszonyunk Rend Tanítóképző Intézete, Spies János székesegyházi kanonok vezetésével. A 25 növendékkel meginduló női képzés ugyanúgy négy évfolyamos volt, mint a Püspöki Tanítóképző.15 A középfokú iskolahálózat is figyelemre méltóan bővült, s a gimnáziumok mellett megjelentek a reál és szak és polgári iskolák is. Pécs elsőszámú gimnáziuma, amely tanintézmény a ciszterek irányítása alatt állt, 1851 őszén kapta vissza főgimnáziumi rangját. 1865-ben visszaköltözhettek Fő téri patinás épületükbe is. Az ekkor átszervezett és megújhodott főgimnázium zavarmentes működéséhez hozzájárult a pécsi püspök és zirci apát megállapodása is, amelynek másik fontos eredménye a már tárgyalt Jogakadémia felállítása volt.16 A főgimnáziumban tudós tanáregyéniségekre támaszkodva a humán műveltség elsajátítására helyezték a hangsúlyt, s ennek megfelelően értékes könyvtára, természettani és természetrajzi szertára, érem és régészeti, valamint kép és rajzgyűjteménye volt. 1870-ben kezdte meg működését a már létező al- reáliskola továbbfejlesztésével a Pécsi Állami Főreáliskola, amely 1875-re már nyolc- osztályos rendszerré bővült. Elsősorban a reáltárgyak képzésén volt a hangsúly a város iparos-, kereskedő és földműves rétegeinek képzését szolgálva, s hamarosan nyelvkép12 Kopcsányi Károly: Főiskolák. Papnevelő- és hittudományi intézet. In: Baranya múltja és jelenje I. Szerk.: Várady Ferenc. 381-382. Az alapító gróf Berényi Zsigmond pécsi megyéspüspök, de a későbbi Papnevelde újraindításánál Girk György, majd fejlesztésénél (1883., 1893.) Dulánszky Nándor püspökök is oroszlánrészt vállaltak. 13 Kopcsányi Károly: A pécsi jogakadémia. In: Baranya múltja és jelenje I. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 394-397. 14 Sirisaka Andor: A Pécsi Püspöki Tanítóképp. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 326-328. 15 Sirisaka Andor: A nőprda rám. kath. Tanítóképepje. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 329. 16 Ágh Timót: A cppercsj rend kath. főgimnáziuma. In: Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 369-371.’ 61
