Zechmeister Károly emlékszám II. 1910–2010 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 31/2010 (Győr, 2010)

Márfi Attila: Polgárosodási folyamatok Pécs kulturális életében a dualizmus alatt

Már fi Attila széttagolódásával. 1883-ban úgy tűnt, a város oktatási rendszere újabb változáshoz érkezett azzal, hogy a Trefort Ágoston minisztersége alatt alkotott 30. törvénycikk 42. §—a 12 új tankerületet hozott létre, köztük Pécs újra tankerületi központ lett.8 Mészá­ros Nándor királyi tanácsos lett az új tankerületi főigazgató, akinek viszont megrom­lott a viszonya a városvezetéssel, majd sikerült elérnie, hogy a minisztérium a főigazga­tóság székhelyét Székesfehérvárra helyezze át. Aidinger János polgármester azonnal felterjesztette tiltakozását, majd ennek kudarca után a távozó főigazgató hivatalos búcsúlevelére ezt az utasítást írta: „búcsúzás nullafokú melegséggel, kérvényezendő a kormánynál, hogy visszahelyeztessék a főigazgatói székhely”. Azonban minden kísérle­tezés kudarcot vallott, s csak 1935-ben lett újra Pécs tankerületi székhely.9 Bár a tanke­rületi székhely kérdése komoly presztízs volt a város életében, de az iskolahálózat fejlődését nem befolyásolta. Az 1868. évi már említett lex Eötvöst, azaz a népiskolai törvényt követően indult fejlődésnek, a korszak igényeitől meghatározva a város isko­laügye. A községi, azaz a városi fenntartás alá került iskolákkal párhuzamosan az egy­házi tanintézmények is folyamatosan fejlődtek.10 Már az első népiskolai törvény előtt voltak Pécsett kezdeményezések, elsősorban az 1857-ben 264 tanító részvételével megalakult „Tanítói Tanácskozmány” részéről, akik 1860-ban érték el, hogy a város határozatban mondja ki, Pécs iskoláiban a magyar a tanítási nyelv, amit 1868-ban a felekezeti iskolák is átvettek. Az ekkor megalakult pécsi Községi Iskolaszék is része volt a város tanfelügyeletét irányító rendszernek.11 A folytonosan fejlődő és változó iskolahálózatot felső-, közép- és alsó fokú tanintézmények, az ekkor megjelenő ipari tanoncoktatás és a még meglévő magániskolák rendszere alkotta. Megjegyezzük, hogy ez a struktúra is folyamatosan változott a korszakban, nemcsak az adott iskolatípusok mennyiségében, hanem az egyes iskolák oktatási feladatainak fejlődésében és átminő- sülésében is. Az iskolastruktúra kiépülése Az ún. felsőoktatást a dualizmus alatt négy olyan tanintézmény képviselte, amelyek fenntartásánál az egyház is fontos szerepet vállalt. Megjegyzem azonban, hogy különö­sen a Joglyceum és a Püspöki Tanítóképző felállításánál, de a többi felsőoktatási inté­zetnél is az alapítók az egykori egyetem szellemében azt remélték, hogy e tanintézmé­nyek valamelyike, megfelelő országos támogatást kapva, egyetemmé fejlődhet. De ez a 18. század derekától fokozódó törekvés ekkor sem valósulhatott meg, csak az első világégést követően. Elsőként a Papnevelő és Hittudományi Intézetet, azaz a „Papnö­veldét” kell említeni, amely 1746-os megalapítása után többször is szünetelt, működése 8 Rajczi Péter: Pécs a Tankerületi Királyi Főigazgatóságok történetében im. 35. A törvény végrehajtására kiadott 17916/1884 VKM számú miniszteri rendelet az alábbi középiskolákat sorolta a pécsi királyi tanke­rülethez: Pécsi Állami Főreáliskola, Kaposvári Állami Gimnázium, Nagykanizsai Katolikus Főgimnázium, Keszthelyi Algimnázium, Sümegi Alreáliskola, Veszprémi Katolikus Főgimnázium, Székesfehérvári Fő­gimnázium és a Székesfehérvári Reáliskola. 9 Uo. 36. 10 Pécs e^er éve. Várostörténeti olvasókönyv. Főszerk.: Márfi Attila. Pécs, 1996. 130. forrás. 165-169. 11 Sirisaka Andor: Pécs s^ab. kir. város népoktatásuké. In: Baranya Múltja és jelenje I. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. 323-324. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom